148911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ferritgyártás során keletkező selejt újbóli feldolgozására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.911. SZÁM 18. b. 8—23. OSZTÁLY — Hl—106. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás ferritgyártás során keletkező selejt újbóli feldolgozására Híradástechnikai Anyagok Gyára, Vác Feltalálók: Ring István vegyészmérnök, Budapest és Szabó Miklós kohómérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. december 18. A taláknány tárgya eljárás ferritgyártás során keletkező selejtnek jóminőségű ferritté történő újbóli feldolgozására. Ismeretes, hogy a lágy mágneses ferritek vasoxid" és különböző kétértékű fémoxidok keverékéből, kerámiai eljárással gyártott, nem permanens mágnesek, inverzspinell kristályszerkezettel. Ezek a ferritek rendkívül jelentősek a híradástechnika minden ágában, így pl. kis-, közép- és nagyfrekvenciás tekercseik vasmagjaik ént, átviteltechnikai szűrők vasmagjaiként, nagyfrekvenciás transzformátorok vasmagjaiként stb. történő felhasználás esetén. A híradástechnikai ipar ferritszükségletét 1958-ig nyugati importból fedezték. A hazai gyártás 1958^ban indult meg, aminek híradástechnikai iparunk fejlődése szempontjából igen nagy a jelentősége, minthogy a ferrit embargós cikk. A ferritgyártás során keletkező selejt hasznosítása világviszonylatban megoldatlan kérdés. Az ilyen téren tett próbálkozások egyike sem. vezetett kielégítő eredményre, és sem a szakirodalom, sem a külföldi tanulmányutak tapasztalatai nem adtak semmiféle útbaigazítást. A fenti nehézségek teljes mértékben kiküszöbölhetők a találmány- szerinti eljárással, amelynek során a ferritgyártásnál keletkező selejtet ismét jóminőségű ferritté lehet feldolgozni olyan módon, hogy a selejtes ferrit formadarabokat mikron nagyságrendűre megőröljük, az őrleményhez a Bernal—Dehlinger-féle periódusos rendszer első főcsoportjába tartozó, kétértékű oxidot alkotni képes bármelyik fém oxidját vagy stroncium-, magnézium- vagy kadmiumoxidot és/vagy jóminőségű előszínterelt ferritport adagolunk, az így kapott keveréket homogenizáljuk, az esetleg jelenlevő, mikron nagyságrendűnél durvább szemcséket előnyösen szitálással elkülönítjük, az így kapott homogén port ferrit-kötőanyag, előnyösen polivinilalkohol hozzáadásával granuláljuk, a granulátumból formadarabokat sajtolunk, és az így nyert formadarabokat hőkezeléssel zsugorítjuk. A találmány szerinti eljárás tehát foganatosítható fémoxid és jóminőségű ferritpor együttes adagolásával, vagy pedig csak fémoxid, ill. csak jóminőségű ferritpor hozzáadásával. A fémoxidot 0,05% és 5% közötti, előnyösen 4% mennyiségben célszerű alkalmazni. Ha a selejtes ferritet fémoxid-adalék nélkül dolgozzuk fel, a jóminőségű előszínterelt ferritport célszerű 60% és 90% közötti, előnyösen 80% mennyiségben alkalmazni. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a selejtpor, amely lényegileg kétszer előszínterelt ferritpornak tekinthető, nagymértékben növeli a ferritpor aktivitását. E felismerésünk tette lehetővé a találmányunk szerinti eljárás ilyen változatának kidolgozását. Ha a találmány szerinti eljárást fémoxidnak és • jóminőségű előiszinterelt ferritpornak a selejtes ferritporhoz történő együttes adagolásával foganatosítjuk, a fémoxidot 0,5% és 2,5% közötti, előnyösen 1% mennyiségben, a jóminőségű előszinterelt ferritport pedig 10%. és 40% közötti, előnyösen 30% mennyiségben célszerű alkalmazni. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során 1250 C° fölötti, előnyösen 1350 C° fölötti hőmérsékleten célszerű a végzsugorító hőkezelést végezni. A találmány szerinti eljárásban szereplő kétértékű fémoxid kedvező hatásának a vizsgálata folyamatban van. Eddigi kutatásaink szerint ez az előnyös hatás annak tulajdonítható, hogy a kétértékű fémoxid leszállítja a már egyszer zsugorított selejtferrit zsugorodási küszöbértékét, és így azt alkalmassá teszi az 1350 C°-on történő ismételt zsugorításra is. A féímoxiadalék ezenkívül reakcióképesebbé teszi a selejtport. A találmány szerinti eljárás foganatosításánál részben a jelenleg alkalmazott technológiához iga-