148910. lajstromszámú szabadalom • Nyomóeljárás textiliák kézifestéshez hasonló hatásokat mutató színezésére

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.910. SZÁM 8. n. 1—4. OSZTÁLY — GO—615. ALAPSZÁM Nyomóeljárás textiliák kézifestéséhez hasonló hatásokat mutató színezésére Goldberger Textilművek, Budapest Feltalálók: Lakatos Antal rajzterem vez., Back Endre filmnyom. o. v. Selmeczi Jenő technikus, Reichmann Rezső főmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. február 5. Ismeretes, hogy textiliák kézi festése útján olyan szín- és minta-hatások érhetők el, amelyeket a mechanizált textilnyomási eljárásokkal eddig elérni nem tudtak. A találmány tárgyát olyan eljárás képezi, amely lehetővé teszi ilyen, eddig csak kézi festéssel elérhető hatásoknak mechanizált úton, tehát a kézi festésnél sokkal olcsóbb és termelékenyebb nyomási eljárással történő elérését. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a színezéket olyan — ugyancsak a találmány tárgyát képező — nyosmószerszám segítségével viszszük fel a színezendő textilanyagra, amellyel a színezendő szövet több különböző pontját vagy összefüggő felületrészét egyidejűleg kezelhetjük azonos vagy egymástól különböző színezékoldatokkal, mimellett a színezékoldatnak a színezendő szövetre való felvitele olyan szívóképes — rostos vagy pórusos — anyag közvetítésével történik, amely az említett nyomószerszámon van rögzítve, és amelyet célszerűen magán a nyomószerszámon keresztül vagy esetleg -más, külső forrásból táplálunk a színezékoldattal. A találmány ezerinti eljáráshoz való nyomószerszám egyik különösen célszerű kiviteli alakja a következő: egy méreteiben és alakban a filmnyomási eljáráshoz alkalmazott nyomókéshez (rakli) hasonló, de belül üres, vályúszerű kiképzésű és a színezékoldattal megtölthető, fémből, műanyagból vagy fából készült szerszám, amelynek alsó élén megfelelő elhelyezésű és sűrűségű festékadagoló nyílások vannak. Ezek a nyílások (és velük együtt esetleg a szenszám egész felülete) szívóképes anyaggal, pl. nemezzel vannak borítva. A szerszám belső ürege — amennyiben a színezendő szövet szélességében több különböző színt akarunk egy műveletben felvinni — keresztirányú falaikkal több rekeszre lehet osztva és a rekeszek különböző színű festékoldatokkal tölthetők meg. A nyomószerszám e kiviteli alakját szemlélteti a csatolt rajz, amelyen az 1. ábra egy dugóval elzárható (4) nyílású (5) belső üreggel ellátott nyomószerszáimot ábrázol keresztmetszetben. Az (1) oldalfalak által képezett legömbölyített alsó élen vannak — az él hosszában, különböző helyeken — a színezék kilépésére szolgáló (3) lyukak elrendezve. Ezt az alsó élt az oldalfalak külső oldalán rögzített (2) nemezlap borítja. A 2. ábrán egy felül nyitott hasonló nyomószerszám hosszmetszetének részlete látható; ez a szerszám belül a (6) keresztirányú falakkal rekeszekre van osztva. A szaggatott vonal a nemezborítás szélének helyét mutatja. Önmagukban ismeretesek voltak már eddig is olyan nyomókések, amelyeiknél a nyomómaesza adagolása a kés belső üregén keresztül történt, mimellett vagy az ilyen festékadagoló nyomókést mozgatták az álló szövetpálya felett, vagy a szö^' vet haladt el az egy helyben maradó nyoimókés alatt. Javasolták már ilyenfajta megoldásoknak a filmnyomással kapcsolatban történő alkalmazását is (119 298. sz. magyar, 649 273., 667 265., 673 215. és 722 704. sz. német szabadalmi leírások). Az eddig ismert ilyen megoldások egyike sem alkalmas azonban a találmány szerinti célnak az elérésére, a kézifestéshez messzemenően hasonló hatások színezékoldattal végzett nyomóeljárás útján történő létrehozására. Az ismert ilyenfajta festékkadagoló nyomószerszámokban ugyanis kizárólag sűrítőt tartalmazó nyomómasszát alkalmazhatunk, és ennek a szövetre való adagolása csapok, tolózárak vagy a nyomószerszám belsejében vezetett száron nyugvó szelepek segítségével történik, vagy pedig — mint a 722 704. sz. német szab. leírásban ismertetett megoldás esetében — a nyomószerszám alsó álén levő állandóan nyitott résen át lép ki a nyomómassza a nyomandó szövetre. Emellett ezekkel a szerszámokkal csupán csíkozást vagy pettyes mintázást, a legutóbb említett.fajtával pedig csak közönséges filmnyomást végezhetünk, esetleg többszínű nyomómassza egyidejű alkalmazásával. Ezzel szemben a találmány szerinti eljáráshoz való nyamókés lényege éppen az, hogy az oldott állapotban levő, sűrítőt nem tartalmazó színezé-