148909. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegcsövek vágására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •jjr -ssf. SZABADALM ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.909. SZÁM 32. a. 26—27. OSZTÁLY — EE—763. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés üvegcsövek vágására Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T., Budapest Ä(2. pótszabadalom a 145.731. lajstromsz. törzsszabadalomhoz) Feltaláló: Király Tibor technikus, budapesti lakos A bejelentés napja: 1960. május 4. Törzsszabadalmunk oly üvegcső darabolására vonatkozó eljárást és berendezést helyez védelem alá, amelynél az üvegcsövet húzása közben a csővel együtthaladó égő segítségével gyűrűfelület mentén megolvasztjuk és a megolvasztás helyén a csőben a cső tengelyirányába eső húzófeszültséget létesítünk mindaddig, míg a cső a feszültség alá helyezett olvadt gyűrű alakú égő segítségével kettéválik, majd a két egymástól elvált csődarab végeit hőhatással peremezzük. Az égő, amely célszerűen körégő, a eső húzása köziben a csővei együtt mozog, azzal azonos sebeseéggel, egészen addig, míg a megolvasztás helyén húzófeszültséget nem létesítünk, amikor is a csőnek a melegített szakasz képlékeny állapotában, erről a szakasztól a húzás irányában tekintve előre felé eső részét a húzás sebességénél nagyobb sebességgel meghúzzuk és közben a körégőt úgy mozgatjuk, hogy az -mindig a képlékeny, ill. kontrakciós szakasz közepén, helyezkedjék el. Ezzel az eljárással, ill. az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés alkalmazásával sikerült fénycsöveket szilánkrnentesen és méretpontosan darabolni, különösen az első pótszabadalomban leírt módszer alkalmazása bizonyult rendkívül célravezetőnek, amikor a kívánt .méret többszörösére daraboltuk az üvegcsövet és az így keletkezett többszörös hosszal rendelkező csövet az első pótszabadalmunk szerinti módnak megfelelően daraboltuk tovább és ezen részek továbbítására és további darabolásra ugyancsak az első pótszafoadalmunkban leírt berendezést és eljárást alkalmaztuk. Azt találtuk azonban, hogy a találmányunk szerinti berendezés alkalmazása során olyan előre nem látható gyakorlati nehézségek lépnék fel, melyek az első pótszabadalmunk szerinti eljárás további módosítását teszik szükségessé. A csőhúzó gép, mint ismeretes, lánchajtású, és tekintetbe véve azt, hogy e hajtólánc folyamatosan igen nagy mechanikai igénybevételnek és kopásnak van kitéve, egy bizonyos idő elteltével a lánccsapok a kopástól megvékonyodhatnak, a láncosztások megnövekednek és így az egész hajtólánc hossza megnyúlik. Ez a megnyúlás, jóllehet a teljes lánehosszhoz képest jelentéktelen érték, pl. egy rendelkezésire álló mérési eredmény alapján 28 mm, elegendő ahhoz, hogy a csőhúzás sebességét oly mértékben megnövelje, hogy ezzel a vágás minősége lényegesen gyengébbé váljék a normális üzemi viszonyok között vágott cső vágási felületéhez képest. Bár tapasztalat szerint az égőt mozgató lánc is kopik, a két kopás azonban általában egyenlőtlen, és a gyakorlatban a csőhúzás sebessége megnövekszik az égő sebességéhez képest. Ez rendkívül kellemetlen következmény ékkel járhat. Ekkor ugyanis az égő a cső haladási sebességéhez képest visszamaradva már nem egyetlen körgyűrű mentén melegíti a csövet, hanem egy henger mentén, a vágás helye eltolódik, a hosszméret pontatlanná válik és a vágás időtartama is megnövekedik, mert ha nagyobb felületet melegít az égő egyetlen körkeresztmetszet helyett, természetszerűleg több időre van szüksége a teljes átégetéshez. Ezen időveszteség esetleg még a gép zavartalan működését is veszélyeztetheti. Jelen pótszabadalmi bejelentésünk egyik célja ezen esetleg fellépő vágási nehézségek kiküszöbölése. Bejelentésünk másik célja az, hogy a találmányunk szerinti üvegcsővágóeljárás alkalmazását és magát a csővágó gépet is egészen kis átmérőjű és nagy sebességgel húzott üvegcső vágására is alkalmassá tegye azáltal, hogy az égőt nagy sebességgel mozgatja egy lóverseny alakú pályán, minek következtében az égő .csak egyetlen irányban halad és így a mozgási sebessége a visszamenet-kiküszöbölése révén tetszés szerint fokozható.