148907. lajstromszámú szabadalom • Fényképészeti villanólámpa
Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.907. SZÁM 57. c. 3. OSZTÁLY — EE—660. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Fényképészeti villanólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T., Budapest Pótszabadalóm a 148.250 lajstromszámú törzsszabadalomhoz Feltaláló: Vaszily György főmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1959, április 24. A 148.250 lajstromszámú törzsszabadalom a fényképészeti villanólámpák vakublitz fajtáira vonatkozik. A törzsszabadalom szerinti vakublitz lámpa műanyagból készült burával van jellemezve. E bura készülhet több részből, melyek hegesztés, vagy ragasztás útján vannak egyesítve. Lehet azonkívül a burát valamilyen hőálló bevonattal is ellátni. Jelen pótszabadalom e lámpák továbbfejlesztésére vonatkozik. Jelen találmány e műanyag burájú vakublitz lámpák burájának alaki kivitelezésére, a kivezető elektródamegoldásra és egyes különleges kiviteleire vonatkozik. A törzsszabadalombain konvenciális buráról volt elsősorban szó. Jelen találmány értelmében e műanyagbura lehet hengeres (tubus) formájú, sőt lehet olyan forgástest is, melynek keresztmetszete nem kör, hanem pl. ellipszis, tehát lehet a bura lapos is. Ilyen ovális keresztmetszetű burák oly szempontból előnyösek, hogy az ellobbantásnál keletkező nyomás-növekedés az ilyen alakú burát deformálni tudja és így a lökésszerű nyomásnövekedést, mely szétrobfoanásra is vezethetne, lefékezi. Hasonló okokból készülhet a bura nyúlóképességgel rendelkező műanyagból, pl. polietilénből is. Az ilyen bura a hirtelen nyomásnövekedésnek utánaenged ós így a szétrobbanási lehetőség csökken. A műanyagburák falvastagságát célszerű általában 0,5 mm körül megválasztani, bár anyagtól és kiviteltől függően más falvastagságok is alkalmazhatók a bura elégésének, ül. szétrobbanásának veszélye nélkül. A bevezető elektródákat célszerű műanyaggyöngybe ágyazni, hasonlóan az izzólámpatechnikában szokásos üveggyöngybe ágyazáshoz és így egyesíteni a burával. Különösen alkalmas ez a megoldás akkor, ha a burát pl. két félből, éspedig hosszban két félből készítjük el. Ekkor a két burarész összehegesztésekor, vagy ragasztásakor mindjárt a tműanyaggyöngybe ágyazott bevezetőkkel is egyesíthetjük a burával. Célszerű a bevezető elektródákat: egyébként úgy kiképezni, hogy azok a beágyazáLS helyén vékonyra lapítottak, ami a tökéletesebb zárást segíti elő. Ha szükséges úgy is el lehet készíteni az árambevezetőket, hogy a ibeágyazott árambevezetők lapos része a bura tengelyével párhuzamosan kiáll a burából, és a kiálló rész oldalirányú nyúlványokkal van ellátva, vagyis kiszélesedik. Az áramhozzávezetés azután ezen nyúlványokon (mintegy késes érintkezőkön) keresztül történhet. A lámpa szívócső nélkül is elkészíthető, ha a bura két, vagy több részből lesz összeállítva. Ily esetben ugyanis a szerelvényekkel ellátott, de még össze nem hegesztett burát oly módon helyezzük be egy oxigénöblítésű edénybe, hogy a burarészek között kis hézagot hagyunk, és mihelyt a burát az öblítő oxigén átjárta, e burarészeket egymáshoz szorítjuk, majd összehegesztjük. E hegesztés történhet már védőgázatmoszférában is.. Lehet a műanyagburát kívülről, vagy belülről részben, célszerűen a bura hossztengelyével párhuzamos síkkal elhatárolt egyik oldalfelületén tükröző bevonattal is ellátni, vagy fényt jól reflektáló bevonatot e burarészen elhelyezni. Két félből készülő bura esetén lehet az egyik burarész mindjárt olyan anyagból, amelyik ilyen tulajdonságokkal rendelkezik. Lehet ezenkívül egészben, vagy részben színes burát alkalmazni, pl. kék burát, vagy olyat, amelynek egyik fele színes, pl. kék, másik színtelen. A felhasználó ilyenkor tetszés szerint a színes, vagy színtelen burarészt helyezheti el a reflektor felé. Színes ibura esetén a bura anyaga lehet színezett, de lehet bevonatot is alkalmazni. A részben színes bura két félből való gyártás esetén egyszerűen megoldható.
