148906. lajstromszámú szabadalom • Elektromos szigetelés
Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •& "5SSZABADALMI LE ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 14 8.906. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—611. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Elektromos szigetelés Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. Budapest Feltalálók: dr. Hegedűs András vegyész és Kürttayné Komlósi Judit vegyészmérnök (a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának munkatársai), budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. december 23. Ismeretes, ho.gy az indirekt fűtésű elektroncső katódák fűtőtesteinek (pl. hevítő drótjának) szigetelésére már több évtizede alumíniumoxidot használnak legelterjedtebben. Ismeretes az is, hogy az alumíniumoxid elektromos ellenállása függ a benne jelenlevő szennyezések minőségétől és menynyiségétől. Ezek a szennyezések egyrészt csökkenthetik az alumíniumoxid ellenállását azáltal, hogy önmaguk részt vesznek a vezetésben, másrészt létrehozhatnak vagy stabilizálhatnak olyan defekt struktúrát, mely pl. a kész rádiócsőben egyik esetben kedvezőtlen, másik esetben kedvező szigetelési tulajdonságban nyilvánul meg. Tudjuk azt is, hogy az ilyen szennyezések félvezetővé alakíthatják az alumínium oxidot. Mivel a szennyezéseik hatása szigetelés szempontjából inkább káros, az esetleges hasznos szenynyezések viszont még felderítetlenek, arra törekednek, hogy a szennyezéséket minél jobban eltávolítsák. Ezt a célt szolgálja többek között a 143.648. sz. magyar szabadalom, melynek segítségével a timföld természetes szennyezései közül különösen a nátrium távolítható el kitűnő hatásfokkal. Azonban az összes eddig használt tisztítási eljárások hatásfoka korlátozva van azáltal, hogy a kiindulási anyag timföldhidrát, vagy timföld, a tisztítás eszköze pedig izzítás és vegyi kezelés különböző feltételek mellett. Ily módon azonban nem sikerül az alumíniumoxid összes szennyezését adott határok, vagyis 0,1—0,05% alá nyomni. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a még ilyen nagymértékben tisztított alumíniumoxid sem szigetel eléggé egyes, fokozottabb követelmények kielégítésére szánt rádiócsövek esetében. Biztos, hogy ebben az elektromos átvezetésben szerepet játszanák a különböző adalékanyagok és szennyezések, így azon adalékanyagok, amelyek az alumíniumoxid zsugorodását hivatottak elősegíteni, mert egyébként az alumíniumoxid izzítással nehezen rögzíthető a fűtőtesten, továbbá azon anyagok, melyek az alumíniumoxid pornak a wolfram fűtőtestre elektroforézds útján való lerakódását segítik elő, végül oly szennyezések, melyek az izzítási műveletek folyamán az izzítókályhában jelenlevő gáz alakú termékek által megszabott egyensúly következményeként kerülnek az alumíniumoxidba, stb. Ezek az idegen anyagok adott esetben még 1% fölé is emelhetik az összes szenynyezés százalékait. Találmányunk célja alumíniumból való olyan szigetelő test, ill. szigetelő bevonat készítése, különösen pedig katódfűtőtesten olyan szigetelő bevonat készítése, amely magas hőmérsékleten is jól szigetel (tehát gyakorlatilag átvezetésmentes) és így rádiócsövekben jó eredménnyel használható. El akartuk érni, hogy az alumíniumoxidot lehetőleg adalékanyagtól mentesen, könnyen tudjuk felvinni, ill. izzítással rögzíteni a fűtőtestre és, hogy az előállítás és a rendeltetési helyre való felvitel folyamán az elszennyeződés lehetősége; minél kisebb legyen. További célunk volt, hogy szükség esetén a szigetelést — egészében, vagy csak egy részében — a fűtőtestre nem káros hőmérsékleten, zománcszerű, üveges állapotba vihessük át. El akartuk végül azt is érni, hogy a szokásosan, eddig használt alumíniumoxiddal, vagy más oxiddal szigetelt fűtőtestek, vagy más tárgyak elektromos szigetelését igen tiszta alumíniumoxidda] való bevonással megjavítsuk. Megjegyzendő, hogy a találmányunk szerinti szigetelés nem csak katódfűtőtestek szigetelésére alkalmas, hanem minden egyéb olyan esetben is, amikor valamilyen testet magas hőméirsékletet 'is kibíró (1500 C°-ig) elektromos szigeteléssel kell ellátnunk.
