148895. lajstromszámú szabadalom • Rácsvezérlésű egyenirányítócső egységes alkatrészelrendezés adók, különösen ipari- és rádióadók számára

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.895. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — WE—233. ALAPSZÁM Rácsvezérlésű egyeniranyítócső egység alkatrészelrendezés adók, különösen ipari-és rádióadók számára VEB Werkzeugmaschinen-Fabrik „Hermann Schlimme" Berlin-Treptow, NDK Feltalálók: Jerratsch Erich mérnök, Berlin-Rahnsdorf, Reich Hans-Jürgen mérnök, Berlin-Treptow A bejelentés napja: 1960. augusztus 19. A találmány rácsvezérlésű egyenirányító-cső­egység alkatrészeinek elrendezésére vonatkozik, adók, különösen ipari- és rádióadók számára, amely különösen előnyös konstrukciós megoldása alapján a viszonyoknak megfelelő és a biztonsági előírások szem előtt tartásával megengedhető leg­kisebb térre korlátozódik. Izzókatódás csövekkel ellátott egyenirányító berendezések általában az adók és különösen a rádió- és ipari adók egyenáram ellátására szük­ségesek. Ilyen berendezésekhez bizonyos standard egyenirányító kapcsolások különösen alkalmasak­nak bizonyultak. Ezeknél a kapcsolásoknál a vál­takozó feszültség egyenírányítására á műszaki kö­vetelményeknek megfelelően és gazdasági okok­ból egy illetőleg több vezérlőrácsos vagy vezérlő­rács nélküli izzókatódos csövet alkalmaznak. Na­gyobb teljesítményű egyenirányítóknál többek között háromfázisú hídkapcsolást is alkalmaznak. Az egyenirányító 'berendezéseket különböző­képpen építik föl. Vannak például csőfoglalatok, amelyek keménypapír hidakra vannak szerelve, és a mindenkori cső fűtő- és vezérlő transzfor­mátorai az alatt egy kereszttartóra vannak föl­építve. Ehhez járul még a rácsvezérlésű csövek­nél szükséges zárófeszültség-egyenirányító, amely a mindenkori cső vezérlőrácsára mindig negatív zárófeszültséget ad. Erre szuperponálódik azután egy fázisában eltolható váltakozó feszültség, amely a mindenkori izzókatódás csövet gyújtja. Ismert elrendezések szerint a fűtő- és vezérlő­transzformátort közösen olajházban helyezik el, amikor is a csőfoglalat is ezen az elrendezésen van elhelyezve és a felépítés a feszültségpoten­ciálnak megfelelően támszigetelőkön vagy hason­lókon történik. Ilyen és hasonló elrendezés még számos van, de mindig kiderül, hogy vagy a felépítés valame­lyik lemezen, vagy sávon laza, vagy pedig a fe­szültségpotenciálon levő transzformátorok olaj­tartályokban vannak elhelyezve, vagy pedig ha már „új technikát" alkalmaznak, akkor öntőgyan­tából készült támszigetelőre van a csőfoglalat sze­relve. Minthogy mindinkább igyekeznek szabvá­nyosítani és teljesebb építőegységeket kialakítani, aminek elsősorban gazdasági kihatása van, a ta­lálmány szerinti kivitellel olyan csőegységet ala­kítottunk ki, amely minden hiányosságot, amely az ismert elrendezéseknél előfordul, kiküszöböl és gazdaságosabb elkészítési lehetősége következ­tében az egyenirányító berendezés árának csök­kentéséhez lényegesen hozzájárul és ezenkívül a teljes egyenirányító felépítését áttekinthetőbbé teszi. A találmány abban áll, hogy közös alaplemezre két — célszerűen öntőgyantába ágyazott — fűtés és vezérlés céljára szolgáló transzformátor van szerelve és a vezérlő transzformátor a fűtőtransz­formatorhoz képest a mágneses befolyásolás meg­akadályozása céljából 90°-kai elforgatva van el­rendezve és mindkettő egyben támszigetelőkéni szolgál a transzformátorok szekunder-oldalain el­helyezett kereszttartó számára, amely viszont az izzókatódos cső csőfoglalata és egy rácsfeszültség­egység felerősítésére szolgál. A rácsfeszültségegy­ség ezen izzókatódos cső kifogástalan vezérlését biztosítja. Az alaplemezt tartó felerősítő csapok olyan hosszúak, hogy ez az egyenirányító-csőegy­ségnek nevezhető szerkezeti egység egyben ezen felerősítő csapok segítségével az egyenirányító kereten vagy állványon elhelyezett kereszttartóra vagy szögvas-elrendezésre csavarozható fel. A pri­mer- és szekundercsatlakozások ugyancsak öntő­gyantába ágyazott hüvelyekhez vannak kivezetve és a szekunder-csatlakozások elrendezése oly mó­don van kiképezve, hogy a csőnek anódsapkája „mínusz" csatlakozópontként szolgál, míg a cső katódjával összekötött menetes csap képezi a „plusz" csatlakozási pontot. A találmány tárgyát egy példakénti kivitelen rajz kapcsán, részletesebben ismertetjük. Amint az 1. és 2. ábrából látszik, 1 alaplemezre van az öntőgyantába ágyazott 2 fűtőtranszformá­tor és hasonlóképpen ágyazott 3 vezérlő transz­formátor felcsavarozva. A vezérlő transzformátor a fűtőtranszformátorhoz képest a mágneses befő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom