148891. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egymással összekapcsolt járműveknek tolással történő továbbítására

Megjelent: 1961, december 31. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.891. SZÁM 65. f1 . 8—15. OSZTÁLY — VE—301. ALAPSZÁM Berendezés egymással összekapcsolt járműveknek tolással történő továbbítására Verneaux Jean Eugene Paul, mérnök Paris és Chantiers Navals Franco-Belges, cég Villeneuve-La-Garonne Franciaország A bejelentés napja: 1958. április 8. A jelen találmány egymással összekapcsolt és hátulról történő tolással mozgásban tartott jár­művek továbbítására vonatkozik és tárgya főleg oly hajócsoportok mozgatása, amelyeik egymással összekapcsolva a folyami vagy tengeri hajózásnál használatosak. Az egymással összekapcsolt és ily módon to­vábbított elemek az eddig ismeretes eljárások sze­rint egymással merev kapcsolatban vannak, de is­meretesek utánengedő kapcsolatok is, amelyeknél az említett elemek belsejében levő szerkezeti ré­szek okozzák a kapcsolatban beálló változásokat-Ezeknél a kapcsolatoknál azonban a külső erők hatása alatt csak kisméretű rugalmas alakválto­zások lehetségesek. Vannak olyan, helyzetválto­zásokat megengedő kapcsolatokkal összekötött elem-sorozatok is, amelyeknél a sorozat végén há­tul van a toló jármű vagy eszköz, vizijárművek esetén hajó, amely szabadon elfordulhat az ele­mek sorának legvégén, levő csuklócsap- körül a kormánylapát beállítása szerint. A sorozatot te­hát ez a leghátul levő, szabadon elforduló jármű tolja. Ha az ilyen rendszernél az irány változat­lan, tehát stabilis, a haladás egyenes, de a többi rendszernél az állapot nem stabil, mert erős hajlam mutatkozik az elhajlásra ill. elfordulásra. Ez ellen csak olyképpen tudunk eljárni, hogy két-két szomszédos elemet mereven kapcsolunk egymás­sal és így azok egymáshoz viszonyított helyzete változtathatatlan. E hátrányok kiküszöbölése végett, továbbá ab­ból a célból, hogy a folyami hajózást lényegesen megkönnyítsük akkor, ha az említett, egymással összeikaposolt hajókat tolással akarjuk továbbítani a folyók kanyarodóiban, közönséges ill. szokásos hajók vagy uszályok használata .mellett, a talál­mány különleges eszközöket alkalmaz, amelyek az alábbi leírásból és az igénypontokból válnak érthetővé. A találmány további részi atei az alábbi részle­tes leírásból a rajz kapcsán derülnek ki, amelyek a találmány példakénti kiviteli alakjait szemlél­tetik. Az 1. és 2. ábra részleges oldal- ill. felülnézet, amelynél két, tolással továbbított hajó látható a találmány szerinti kapcsolattal összekötve. A 3. ábra a 2. ábrához hasonló feltüntetés, de az egyik elem a hozzákapcsolt másik elemhez -ké­pest szög alatt elfordul. A 4. és 5. ábra szintén részleges feltüntetések, éspedig felülnézet ill. oldalnézet, amelyek egy hajósorozat két egymáshoz kapcsolt hajóját mu­tatják. A sorozatot tolással továbbítjuk és az egyes hajók a találmány szerinti összekötő elemekkel vannak egymáshoz erősítve. A 6. ábra a 4. ábrához hasonló feltüntetés, de szögalatti elfordulás esetén. A 7. ábra nagyobb léptékben egy bütyökfel il­lettel ellátott kötélvezetéket szemléltet, amely a 4. és 5. ábra szerinti félmerev kapcsolathoz tarto­zik. A 8. ábra a találmány szerinti fél-merev kap­csolat további kiviteli alakiát mutatja és a 9. áb­ra felülnézetben olyan elemet (hajót) mutat, mely a S. ábra szerinti kapcsolattal van ellátva és a so­rozat középvonalához képest szög alatt elfordult. A 10. és 11. ábra szerinti kapcsolóeszköz alkal­mazását szemlélteti egymáshoz csatolt, járművek esetén. A 12. ábra vázlatosan két egymáshoz kapcsolt kétéltű járművet szemléltet, vízben és az ábrán a szárazföld számára használható kerekek is lát­hatók. A járműveket hátulról tolja a fel nem tün­tetett motoros eszköz. A 13. ábra hasonló feltün­tetésben emelő A?agy lebegtető szárnyakkal ellá­tott hajókat mutat ugyancsak a találmány szerinti kapcsolatban. A 14. ábra vázlatos feltüntetésben beálló kerekű szárazföldi járműveket szemléltet a találmány sze­rinti kapcsolattal ellátva. A 15. ábra tolással továbbított hajókból álló sorozatot egy folyó kanyarodójában vázlatosan szemléltet, a 16. és a 17. ábra pedig a találmány ezerinti kapcsolat egyik kiviteli alakját mutatja két nézetben. Ennél a kivitelnél lehetővé válik a rendszer alkatrészeit a térbeli (mértani) elhelye­zés szempontjából változtatni. A 18. ábra a 8. ábra szerinti szerkezetet abban a helyzetben szemlélteti, amelyet az egy idősza­kosan oldalról, ható erő hatása alatt felvesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom