148881. lajstromszámú szabadalom • Saruscsapágy kenőanyag bevezetéssel

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.881. SZÁM 47. b. 4—12. OSZTÁLY — SE-920. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Saruscsapágy kenőanyag bevezetéssel Szerszámgépfejlesztő Intézet, Halásztelek Feltalálók: Harkányi István gépészmérnök, Jakkel Ottó gépészmérnök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1959. május 8. A jelen találmány sarusosapágyakra vonatkozik. Sarus'csapágynak nevezzük az olyan többhordfe­lületű csapágyat, amelynél az egyes hoirdfelüle­tek minden irányban billenni vagyis beállni képes elemeken, az ún. sarukon vannak kialakítva. Az ilyen sarus csapágyak mintegy fél évszázada is­meretesek és nagypontosságú merev csapágyazást tesznek lehetővé, mely billenése révén mégis ki­tűnően alkalmazkodik a pontatlanul szerelt, vagy deformált tengelyalakhoz. Hátránya azonban e csapágyaknak, hogy nagy fordulatszámoknál a körülményektől függően rezgés léphet fel, mely­nek kiküszöbölése a pontossági követelmények miatt alapvető fontosságú. Kísérleti megállapítá­sok szerint a rezgést részleges kenőanyag-hiány okozza, ugyanis általában a saruk elé juttatott kenőanyag egy részét a gyorsan forgó tengely le­dobja magáról és csak a fordulatszámtól, tengely­átmérőtől és olajviszkozitástól függő vékony fo­lyadék (vagy gáz) kerül a saruk alá. Nagy fordu­latszámoknál a kifogástalan működéshez szüksé­ges kenőanyag-mennyiség nagyobb, mint kis for­dulatszámoknál, de éppen ekkor a nagyobb fordu­latszám miatt megnövekedett centrifugális erő ki­sebb kenőanyag réteget hagy rajta a tengelyen, mely már nem elég a csapágy rezgésmentes mű­ködéséhez. Az eddigi megoldásoknál úgy védekeztek a rész­leges kenőanyaghiány által okozott csapágyrezgés ellen, hogy az egész házat, melyben a saruscsap­ágyak (mellső-, hátsó- és talpcsapágy) el voltak helyezve, megfelelő mértékű nyomás alá helyez­ték, mely az olajat rászorította a tengelyre és az így nem tudta ledobni magáról. Ez a megoldás műszakilag kifogástalan, de bonyolult és költsé­ges szerkezetet igényel. A jelen találmány szerinti szerkezet célja az, hogy a nagyfordulatszámú, nagypontosságú, rez­gésmentes sarucsapágyazást az eddigi megoldások­nál egyszerűbben és gazdaságosabban valósítsa meg, mely célból a kenőanyagot nyomás alatt ve­zetjük be. A nyomás alatti kenőanyagbevezetés más, lényegesen eltérő csapágyfajtáknál már is­meretes és ennek eddig két célja lehetett: 1. A kenőanyagot a csapágyba, illetve annak egyes részeibe azért vezetik be nyomás alatt, hogy ott ennek következtében statikus túlnyomás ala­kuljon ki, mely a tengelycsap lassú forgásakor vagy akár nyugalmi helyzetében is szolgáltat (hidrosztatikus) felhajtóerőt. Ezek a csapágyak rendszerint három vagy több sekély üreggel, vagy zárt görbe mentén haladó csatornával vannak el­látva, ezekbe történik a kenőanyag nyomás alatti bevezetése. Ezeknél az ún. hidrosztatikus csap­ágyaknál a bennük keletkezett (hidrosztatikus) felhajtóerő legnagyobbrészt a bevezetett kenő­anyag sztatikus nyomásából keletkezik és a for­dulatszám változása következtében alig módosul. ,2. A kenőanyagot azért vezetik be túlnyomással a csapágyba, hogy annak minden része kapjon kenőanyagot és így ne álljon elő helyi túlmelege­dés vagy szárazfutás, amely a csapágy berágódá­sához vezet. A túlnyomás a csővezetékek ellenál­lásának biztonsággal való legyőzéséhez, valamint a csap és csapágy közötti rés ellenállásának legyő­zéséhez szükséges. A nyomás alatti kenőanyagbe­vezetés e célból történik. Körcsapágyaknál (teljes körkeresztmetszetű csapágyaknál) a résnek kenőanyaggal való teljes kitöltése nem eredményezi a saruscsapágyehoz hasonló rezgésmentes járást, részint a körcsap­ágyaknál elkerülhetetlen, a forgásirányban tágu­ló rés miatt, részint a osapágv instabilitása miatt, azaz azért, mert a csap közel centrikus futása esetén igen kis erő el tudja mozdítani a csapot a csapágyban. Saruscsapágyaknál az 1. pont szerinti hidrosz­tatikus nyomást nem alkalmazták, mert nagyobb fordulatszámoknál nem rezgésmentes, tehát a ki­tűzött cél elérésére nem alkalmas; a 2. pont alatt közölt célból viszont nem szükséges az olajat nyo­más alatt a saru alá bevezetni, mert a rövid és

Next

/
Oldalképek
Tartalom