148880. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magvak osztályozására, alakjuk és dielektromos tulajdonságaik alapján

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.880. SZÁM 45. e. 20—22. OSZTÁLY — SE—886. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés magvak osztályozására, alakjuk és dielektromos tulajdonságaik alapján Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, Budapest Feltalálók: Serf Lajos egyetemi adjunktus, és Bányai Györgyné egyetemi adjunktus, mindketten Budapest A bejelentés napja: 1959. január 15. A magtisztítási eljárások eddig többnyire a mechanikai tulajdonságokat vették figyelembe. A magtisztító berendezések legnagyobb része en­nek megfelelően mechanikai elveken alapult. Ilyen módszerekkel nem lehetséges közel azonos mechanikai tulajdonságú kultúr- és gyommagva­kat szétválasztani, vagy különböző biológiai ér­tékű 'magvakat elkülöníteni. Néhány újabb magtisztítási eljárás már felhasz­nál más tulajdonságokat is. így ismeretes például oly eljárás, amely a magvakat szín szerint osz­tályozza. Fotocella segítségével különböző elekt­romos töltéssel látja el a különböző színű ter­mékeket, amelyek elektromos erőtéren áthaladva töltésüknek megfelelően különböző irányban ha­ladnak. Ismeretes továbbá oly másik eljárás, ame­lyek a magvak elektromos vezetőképességbeli kü­lönbözőségét használják fel a sérült magvak, illetve a szennyeződések elkülönítésére. Ezek az eljárások, mivel a magvakat egyenként látják el elektromos töltéssé], csak nagyobfoszemű termé­sek (pl. bab, kávé, gabona) tisztítására alkalma­sak. , Aprómagvak (pl. lucerna, lóhere) gyomtalaní­tását (főleg arankamentesítését) a mágneses mag­tisztító berendezésekkel végzik. Ezek azonban csak sima felületű kultúrmagvak arankamentesí­tését teszik lehetővé, amelyekre nem tapad a vaspor. így ez a módszer érdes felületű kultúr­magvak gyommentesítésére nem alkalmas. Ha­sonlóképpen nem lehet felhasználni sima felületű kultúrmagvak közül ugyancsak sima felületű gyommagvak kiválasztására. Megoldatlan feladat volt még eddig a külön­böző biológiai értékű (pl. különböző csíraképes­ségű) aprómagvak szétválasztása. A találmány olyan eljárásra és berendezésre vonatkozik, amely az említett feladatokat is meg­oldja. A találmány lényege az, hogy egyrészt a mag­vak alaki különbözősége következtében lehetsé­ges válogatást elektromos tér felhasználásával eredményesebbé teszi, másrészt a különböző faj­tájú, vagy csíraképességű magvaknál azok dielekt­romos együtthatójában fennálló különbségek fel­használásával végzi el a válogatást. A találmány azt a jelenséget használja fel, hogy homogén elektromos erőtérben a szigetelő­anyagként tekinthető részecskékre forgató nyoma­ték hat, ennek következtében ezek beállnak a tér irányába. Inhomogén tér esetén pedig a forgató nyomatékom kívül oly erőhatás is fellép, arnely a részecskéket el is mozdíthatja. Tehát nem a magvak vezetőképességbeli különbségét használja fel, hanem dielektromos együtthatóik és alakjuk különbözőségét. Az 1. ábra szerint a szétválasz­tandó magvak dielektromos polarizáció révén di­pólusokká alakulnak, melyek a tér erővonalaival párhuzamosan helyezkednek el. Gömb alakú mag­vaknál (pl. aranka) szimmetria-okokból ez nem okoz elhelyezkedésbeli változást, hosszúkás alakú magvak (pl. sárgarépa) viszont elfordulnak és be­állnak az erővonalak irányába. A 2. ábra szerint, ha a magvak egy lejtő síkján helyezkednek el, a gömbölyű magvak könnyen legördülhetnek, a hosszúkás alakúak viszont megfelelő elektromos tér alkalmazása esetén a lejtő síkjára merőleges helyzetben tarthatók. Az ún. ponyvagépekkel szemben ez annyiban jelent előrehaladást, hogy a hosszúkás magvaknak a ponyvára merőleges helyzetbe állítása egyrészt több helyet ad a göm­bölyűek legördülésére, másrészt megakadályozza a jó magvaknak a gyommagok közé kerülését, tehát csökkenti az aljveszteséget. Ha egy magkeveréket inhomogén elektromos erőtérbe helyezünk, a magvak mint dipólusok nemcsak elfordulnak és beállnak a tér irányába, hanem haladó mozgást is végeznek. A 3. ábrán

Next

/
Oldalképek
Tartalom