148867. lajstromszámú szabadalom • Mag mágneses Deprez-mérőrelé
Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.867. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — MU—168. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Magmágneses Depréz-mérőrelé Műszeripari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Lontay Ervin (50%), Szödényi Nagy Kálmán (25%) és Magay András (25%) oki. gépészmérnökök, Budapest Ä bejelentés napja: 1960. június 14. A találmány tárgya: magmágneses Depréz-mérőrelé. A tranzisztorok és diódák alkalmazása a villamos energiarendszerek védelmeiben olyan relétípusok kifejlesztését teszik szükségessé, melyek igen kis — /x W nagyságrendű — működtető teljesítmények mellett, néhány W érintkezőteljesítmény kapcsolására alkalmasak. E relék erősítési jósági tényezője 10b nagyságrendű. Megfelelő kapcsolások alkalmazásával az ilyen relétípusokkal a különböző bonyolult hálózatvédelmi feladatok, impedancia-, irányimpedaneia-, reaktancia-, teljesítményiránymérés stb. megvalósíthatók. A felsorolt követelményeknek leginkább az állandó mágneseket tartalmazó és villamos áramoknak mágneses terekkel való kapcsolásából származó nyomatékokkal működtetett relétípusok felelnek meg. Ezek megoldásai a különböző Depréz elven működő relétípusok. Korszerű relészerkesztői törekvéseknek megfelelően a kis relésúlyok és méretek szempontjából a Depréz-relék magmágneses kivitelei különösen kedvezőek. Ezek csekély mágneses szórással és ezért igen jó mágneses hatásfokkal alakíthatók ki. A nagyértékű mágneses hatásfok viszont kedvező nyomatékviszonyokra és kis működtető teljesítményekre vezet. E két utóbbi sajátság a mérőreléknél alapkövetelmény, tekintettel azok nagy erősítési jósági tényezőjére. A szélsőséges zárlatfajtákra való alkalmazhatóság a mérőreléknél megkövetel néhány százszoros dinamikai megszólalási viszonyszámot. E szélsőséges viszonyszámok az alsó határon a relé érzékenységét, a felső határon pedig termikus és dinamikus biztonságát követeli meg. Szélsőséges üzemállapot alatt a kis zárlati áramokkal járó nem súlyos és igen nagy áramokkal járó súlyos zárlatokat értünk. A magmágneses Depréz-mérőelemek leírt előnyeik mellett szerkezeti és szerelési szempontból több nehézséget jelentenek. Ezek főként a következők: a) az állandó mágnesmag statikailag határozott rögzítése; b) a relé elforduló tekercsének csapágyazott és feszített szálas megoldások esetén való középpontosítása; c) a relé érintkezőjének olyan beállítási lehetősége, mellyel az a legkisebb kívánt működtető áramra beszabályozható. A találmány tárgya olyan magmágneses Deprezmérőrelé, melynél a felsorolt három nehézséget kiküszöböltük. Gyárthatósága, szerelhetősége és hitelesíthetősége rendkívül egyszerű. A találmány tárgyát rajzokon egy péHakénti kivitel alapján részletesebbein ismertetjük: az 1. ábra a találmány szerinti mérőrelé hosszmetszetét mutatja, annak forgótekercse, csúcsul, szálfeszítéses-csapágyazása, valamint érintkezői ábrázolása nélkül, a 2. ós 3. ábra a forgótskercs csúcscsapágyazott megoldását mutatja oldalnézetben részben metszve, ill. felülnézetben, a 4. és 5. ábra a 2. és 3. ábrához hasonló részletet mutat, szálfeszítéses megoldás esetén, a 2. és 4. ábrákon a Depréz-mérőelem előforduló 13 tekercsét 90°-kal elforgatott helyzetben ábrázoltuk, a 6.,, ábra az 1. ábra A—A síkja mentén vett keresztmetszet, amely egy érintkező-elrendezést mutat, annak beállító szerveivel. Amint az 1. ábrán látható, az állandó 1 mágnesmag a 2 lágy vascső-mágneszár geometriai tengelyében helyezkedik el. A mágnesmagot a felső 3 híd és két darabból álló alsó 4 tartóvállak mind axiális, mind radiális elmozdulásokkal szemben biztosítják. A felső 3 hidat alsó 4 tartóvállakat elfordulással szemben azok 5, 6 hornyaiba
