148833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék félfolyamatos tuskóöntési módszer segítségével simafelületű és egyenletes kristályszerkezetű alumínium alapanyagból készülő hengerlési- és préstuskók előállítására

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.833. SZÁM 31. c. OSZTÁLY — FE—476. ALAPSZÁM Eljárás és készülék félfolyamatos tuskó öntési módszer segítségével simafelületű és egyenletes kristályszerkezetű alumínium alapanyagból készülő hengerlési- és préstuskók előállítására Fémipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Laár Tibor tudományos munkatárs (75%), Endrődi Mária tudományos s. míárs (15%), Borsos András mechanikus (10%), mindhárman budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. március 9. Eljárás és készülék félfolyamatos tuskóöntési módszer segítségével simafelületű és egyenletes kristályszerkezetű alumínium alapanyagból készülő hengerlési- és préstuskók előállítására. Ismeretes, hogy az alumínium és alumínium­ötvözetekből készülő prés- és hengerlési tuskók túlnyomó többségét a félfolyamatos tuskóöntési eljárással készítik. Az öntési eljárás lényege, hogy a folyékony fémet egy belül vízköpeny hűtéssel ellátott alumíniumból vagy rézből készült gyűrűbe öntik. A vízhűtéses kokilla alsó része egy süly­lyesztő szerkezet tányérja. A kokillában megder­medő fémtömb a leeresztő szerkezet tányérján önmagától kicsúszik a kokiUából, amiáltal a ko­killa profiljának megfelelő keresztmetszetű töm­böt lehet előállítani, a süllyesztő szerkezet hosszá­val megfelelő nagyságban. A vízhűtéses gyűrű­kokilla alsó részén a víz permetezését szolgáló nyílások vannak kiképezve, amelyeken keresztül­folyó víz a ko'killát' elhagyó fémtuskó gyors der­medését elősegíti. A félfolyamatos tuskóöiités segítségével előállí­tott öntecsek felületének simasága • és kristály­szerkezetének alakulása az anyag összetételén kívül a kokilla kiképzésétől, valamint az öntési körülmények (öntési sebesség, hűtővíz mennyi­sége, olvadt fém hőfoka stb.) összehangolásától függ. A jelenleg alkalmazott eljárások legnagyobb hátránya, hogy az egymással kellően össze nem hangolt öntési viszonyok miatt a fém dermedési sebessége a tuskó keresztmetszetében jellegzetes eltéréseket mutat, ami a dermedési front egyenet­len kialakulásában jut kifejezésre. A kedvezőtlen dermedési viszonyok miatt a tuskó felülete rücskössé, kristályszerkezete pedig egyenetlenné válik. Mindkét jelenség a tuskók továbbfeldolgozása szempontjából igen káros. Az egyenetlen külső kéreggel bíró tuskót tovább­feldolgozás előtt 5—20 mm mélységig le kell hán­tolni; a belső szövetszerkezetben mutatkozó egye­netlenség pedig a tuskó feldolgozásával előállított félgyártmányoknál is előnytelenül érezteti hatását (pl. eltérő szilárdsági, mélyhúzhatósági, valamint felületnemesíthetőségi tulajdonságok). A találmány szerinti eljárás segítségével mód nyílik arra, hogy az alumíniumanyagok félfolya­matos tuskóöntésénél észlelt fenti hiányosságokai meg lehessen szüntetni és üzemi körülmények között megbízhatóan, kiválásoktól mentes, sima­felületű és egész keresztmetszetében egyforma kristályszerkezetű henger-, illetve préstuskókat lehessen előállítani. A találmány szerinti eljárás lényege abban áll, hogy a kokilla kiképzés, a kokilla hűtése, vala­mint a tuskót permetező vízhűtés összehangolá­sával olyan hűtési körülményeket, tudunk beállí­tani, ahol a tuskó egész keresztmetszetében a der­medési sebesség közel egyenletes. Követelmény, hogy a kokillába beömlő melegebb fém ne összpontosuljon egy helyre, hanem a ko­killa egész felületén eloszolva folyjon be. Szük­séges továbbá, hogy a kokilla aljától mért folyé­kony fémnívó az öntés egész ideje alatt állandó és az öntési sebességgel az 1. ábrán bemutatott módon összehangolt legyen. így pl. ha 99,5%-os ötvözetlen kobóalumínium öntésénél közepes szel­vényméretű tuskónak megfelelően 10 cm/p öntési sebességet választunk, akkor az 1. ábra 1. görbé­jéről kivetítve leolvassuk az ennek megfelelő fémszint értékét, ami jelen esetben 3,6 cm a ko­killa aljától mérve. Ezt a fémszintet tartjuk ön­tés közben a kokillában, Ugyanígy járunk el a kis- és nagyötvöző tar­talmú alubmíniumötvözetek öntésénél is, azzal a különbséggel, hogy a 2,5% ötvöző tartalom alatti ötvözeteknél az 1. ábra 2. görbéjéről, míg 2,5%­nál nagyobb ötvöző tartalmú ötvözetek öntésénél az 1. ábra 3. görbéjéről kivetítve olvassuk és az öntési sebességhez tartozó, kokillában tartandó folyékony fémszint magasságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom