148824. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegszálakkal erősített tömör és üreges műanyagidomok folyamatos előállítására

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.824. SZÁM 39. a. 19—24. OSZTÁLY - DE-348. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés üvegszálakkal erősített tömör és üreges műanyagidomok folyamatos előállítására Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Berlin Feltalálók: Dr. Wende Alfred vegyész, Berlin, dr. Plötz Gerhard oki. vegyész, Berlin, Saile Herbert mérnök, Berlin és Czirr Gerhard mérnök, Berlin A bejelentés napja: 1960. február 29. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. december 30. A találmány eljárás és berendezés üvegszálakkal erősített műanyagidornok, pl. körkeresztmetszetű rudak, profilos rudak és csövek folyamatos előállítására, amelyekkel a legkülönbözőbb tulajdonságú műanyagok feldolgozása is lehetővé válik. Az üvegszálakkal erősített műgyantarudak előállítása a technikában általában ismert. Az ismert eljárásoknál megszokott jelenség, hogy az egyes üvegszálak túlságosan közel hozása, zsúfolása következtében átitatásnál az egyes szálakat nem lehet tökéletesen átitatóanyaggal körülvenni, és így a készre húzott rudak meggörbülnek. Az ismert eljárásoknál a keményítési terek nincsenek eléggé részekre bontva, úgyhogy a rúdban levő reakcióshő a keményítőtéren való áthaladás folyamán szabaddá válik, és ennek következtében lunkerek és feszültségi repedések keletkeznek, amelyek a rudak szilárdságát jelentős mértékben csökkentik és gyors elöregedést okoznak. Az ismert eljárások legnagyobb részénél csak körkeresztmetszetű rudakat lehet húzni. Ismert, hogy a nagyszámú vékony üvegfonalból álló üvegszálkötegeket lyukasztott lapon keresztül vezetik az átitatókádba. Annak érdekében, hogy az egyes kötegek átitatókádban való összecsomósodását kiküszöböljék, néhány berendezésnél az egyes szálak vezetésére pótlapok vannak az átitatókádba beépítve. A gyantával átitatott kötegeket az átitatókád kimeneti oldalánál elhelyezet hüvellyel ismét egy köteggé fogják össze, minek folyamán a fölös gyantamennyiséget leszedik a kötegről, ós a bénné levő levegőt kinyomják. Ez a szálvezetési mód a gyantafürdőben keresztirányú áramlásokat hoz létre, minek következtében a szálak között különböző nyomású terek alakulnak ki, és ennek következtében levegőhólyagocskák képződnek. A köteggé összefogó hüvelyből a kötegeket egy elektromos fűtőberendezésben elhelyezett formálócsőbe vezetik, ahol az gyorsan felmelegszik, és valamivel a kocsonyásodási pont előtti állapotra polimerizálódik, és ahol az idomok az előirányzott alakjukat elnyerik. Van olyan berendezés, amelynél a fűtőberendezés három szakaszra van osztva, ahol a hőmérséklet és az átfutási idő egymáshoz képest úgy van meghatározva, hogy a plasztikus anyag keményedése a harmadik fűtőszakasz elhagyása után befejeződik. Egy másik eljárásnál a még lágy kötegeket a formáló csőből kocsonyásító kályhába vezetik, amelyben a kötegek merevekké válnak, és azután jutnak a tulajdonképpeni keményítő kályhákba. A teljes kikeményedés az ezután következő utókeményítő kályhában jön létre. Szabályozható húzóberendezés segítségével a kikeményített idomokat egy hűtőzónán húzzák át, és jelfogó által vezérelt vágóberendezés segítségével tetszőleges hosszakra ledarabolják. Az ismert eljárásokkal és berendezésekkel — az egyes kezelési lépések gyors egymásrakövetkezésének eredményeként — nem lehet valamenynyi szokásos műgyantafajtát feldolgozni. A levegőhólyagok és feszültségrepedéseik képződésének veszélye sem küszöbölhető ki. A találmány az említett hibákat azzal küszöböli ki, hogy az üvegszálakat egyenként húzzuk le a csévékről, egyenként vezetjük keresztül az átitatókádon, és csak az átitatókádon való áthaladás után fogjuk össze köteggé, és a kívánt idomnak megfelelő falakra fokozatosan hozzuk. A köteggé összefogott üvegszálak az úgynevezett polimerizáló térbe való belépés előtt több formálólapon haladnak keresztül, amelyekben a köteg lassanként veszi fel a kívánt alakot azzal, hogy az idom kontúrvonalai formálólapról formálólapra megfelelő mértékben változnak. A formálólapokon való áthaladás folyamán a műanyag-