148819. lajstromszámú szabadalom • Töltőgép gázoknak, különösen széndioxidnak palackokba töltésére
Megjelent: 1961. december 15." ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.819. SZÁM 64. b. 9—19. OSZTÁLY — BU—201. ALAPSZÁM Töltőgép gázoknak, különösen széndioxidnak palackokba töltésére Feltalálók: Bruckner Géza gépészmérnök, Ember Mihály gépészmérnök, Kiss Tivadar gépészmérnök és Janik József gépészmérnök budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. március 25. Egyes gázfajtákat tömeges fogyasztói felhasználás céljából kis űrtartalmú fémpalackokba — másként gázpalackba vagy patronba — zárva hoznak forgalomba. A gázpalackban levő gáz általában az atmoszférikusnál magasabb nyomású légnemű vagy elegyesen cseppfolyós halmazállapotú, ennélfogva felhasználásig a gázpalack szájnyílását megbízhatóan le kell zárni. A lezárás a gázpalack szájnyílásába helyezett tömítő karikával és zömített dugasszal történik. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a töltendő gázpalackot a szájnyílásában lazán elhelyezett tömítőkarikával és új dugasszal egy exeenterprés revorverasztalának függőleges tengelyű fészkeibe állítják. A revorverasztal töltési helyzetbe állítja a gázpalackot, ekkor az exeenterprés medvéjére szerelt ás vele együttmozgó töltőszelep az excenter által meghatározott, változtathatatlan úton lefelé haladva eléri a gázpalack szájnyílását, kúpos tömítő diójával lenyomja és nyomva tartja a gázpalackot a töltés alatt mindaddig, amíg a dugasztömítés megtörténik. Közben a gázáram nyitását és zárását, valamint a zömítő tüske mozgatását külön-külön excenterek vezérlik, szintén szerkezeti méretekkel meghatározott úton. A leírt módon végrehajtott töltés gazdaságtalan az alábbiak miatt: a) A gázpalackok mályhúzási technológiával készülnek és hosszméretük szórása nagy, közel 2 mm. Ilyen nagy méretszórás áthidalására az ismertetett tisztán mechanikus-vezérléssel működő — a töltőpisztoly és a gázpalackfenék között konstans, változtathatatlan mérettel rendelkező — szerkezet nem is lehet alkalmas. Alkalmas csak akkor lehetne, ha a gázpalackok hosszméret szórása 0,1—0,2 mm-nél nem lenne nagyobb, ez a követelmény azonban a gyártási költség növekedését vagy selejtszaporulatot jelentene. b) Az adott megoldással, mivel a gázpalackok hosszméret szórását kiegyenlíteni nem lehet, a lefelé haladó kúpos tömítő dió a középméretnél hosszabb gázpalackokat a vékony nyakrészen megrongálja, deformálja és a dugasz számára biztosított , fészket a zömített dugasz megfogására alkalmatlanná teszi. Az ily módon lezárt gázpalackokból a túlnyomású töltés rövid idő alatt kiszivárog és az előírt pihentetési idő után, mint súlykönnyű töltési selejt, veszteségbe megy. c) A rövid gázpalackok esetében deformáció a szájrészen nem jön létre, ellenben mivel a zömítő tüske munkaútja vezérlőexcentere szerint változtathatatlan, tehát nem képes a véghelyzetéhez képest alacsonyan levő dugaszokat megfelelő módon zömítemi: a lezárás gyenge, és a gázpalackok súlykönnyűség miatt szintén selejtek lesznek. A találmány szerinti palacktöltő gép az eddig ismertektől abban különbözik, hogy a töltés és a dugaszolás megvalósításához szükséges szerkezeti elemek megkívánt mozgatását maga a gázpalack végzi, míg utóbbit — változtatható előtolási végállással rendelkező — hidraulikus vagy pneumatikus munkahenger dugattyurúdja mozgatja közvetlenül, vagy közvetítő szerkezet útján. A dugattyú irányváltását irányváltó^szerkezet vezérli, amelyet változtatható fajlagos zömítőerőre működő nyomáskapcsoló útján elektromágnes mozgat. A töltőfej egyik része miközben együtt mozog a patronnal, önműködően vezérli, a töltőközeg beáramlásának kezdetét és végét, tehát a palacktöltő gépnek önvezérlő töltőfejé van. A palacktöltő gép tolattyús rendszerű adagoló szerkezettel is rendelkezik. Az adagoló töltése kézzel, az ürítés automatikusan történik. Az elektro-hidraulikus- (pneumatikus-) működtetés következtében feleslegessé válik a régi gépeken meglevő fogaskerekes, bütyköstárcsás, máltaikeresztes mechanizmusok alkalmazása. A találmány tárgyát képező palacktöltő gép előnyei a régi gépekkel szemben a következők: A gázpalackok hosszméretétől függetlenül a dugasz zömítőerő konstans. Ennek következtében gyakorlatilag teljes mértékben megszűnik a gázpalack kidudorodása, és ezzel az alakselejt keletkezése, továbbá megszűnik a tömítetlenség miatti töltési selejt keletkezése. A töltés közben szükséges tömítés nem a gázpalack szájánál, hanem a váll átmenetnél történik. Ebből kifolyólag a szájrész nem deformálódhat és töltés közben a
