148791. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hácsrostok fonhatóságának megjavítására

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.791. SZÁM 29. b. OSZTÁLY — TE—245. ALAPSZÁM Eljárás háncsrostok fonhatóságának megjavítására Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Zilahi Márton, Nagy Kálmán tudományos munkatársak, Budapest A bejelentés napja: 1960. május 30. Ismeretes, hogy a háncsrostok, mint len, kender vizes fonása során a rost kötegek felbonthatók elemi sejtekre, amennyiben nyújtóimező hossza közel esik az elemi sejtek —• szálak — hosszú­ságához, illetve az elemi sejtek elcsúszása (bizto­sítva vam. Az ily módon készült fonal nem rost­kötegből, hanem nagyrészt ezeket felépítő elemi sejtekből áll. Az ismert összefüggések alapján az így készült fonal keresztmetszeti egyenlőtlensége a fonalkeresztmetszetben található elemi sejtek számának négyzetgyöke arányában javul. Mindezekből az is következik, hogy az ipar szempontjaiból kívánatos volna a rostfellazátás elő­nyös tulajdonságait kiaknázni, azonban a kivite­lezést ez ideig az akadályozza, hogy a fellazítást nem sikerült oly módon szabályozni, hogy feltá­rás ne következzék be. Ez ugyanis már nem kívánatos. Vagyis a fella­zísát csak olyan mérvű és emellett irreverzibilis lehet, amely biztosítja az egyes elemi sejtek el­csúszását, de a ragasztó anyagokat nem távolítja el, illetve nem szünteti meg ragaszitóképességüket. Az eljárás kivitelezésére már több módszer is­meretes, amelyek egyike sem 'éri el a kívánt ha­tást. Ilyen niódiszeír pl. a 821.390 lajstromszámú angol szabadalomból ismertetett eljárás. Ennek lényege, hogy a rostok osztódó képességét telített gőz ismételt alkalmazásával kívánják növelni. Kétségtelen, hogy a rostok osztódó képessége, kü­lönösen len esetében ezzel a módszerrel bizonyos mértékig növelhető, de más rostoknál így kender­nél sem [biztosítja a kívánt hatást. A 613.417 és a 708.214, 728.000 és az 1,049.529 lajstromszámú német szabadalmakból olyan eljá­rásokat ismerhetünk meg, amelyek a rostok fel­lazítására különböző vegyianyagok oldataival történő kezelést ajánlanak. Valamennyi módszer, megegyezik abban, hogy savak, lúgok, valamint oxidáló szerek alkalmazását írja elő. Ezeknél a módszereknél azonban a fellazítás jóságán túlme­nően figyelembe kell vonni azt is, hogy miképpen hatnak a fonásteohnológiára. • Erős lúgok és savaik használata esetén a rostok fellazulnak ugyan, de rideggé és törékennyé is válnak. További hátrányok még, hogy az ilyen rostokból készült fonal igán könnyein bolyhoso­dik és szilárdsága csökken,. E jelenség oka, hogy a fellazítás túl megy a megengedett határon, a rostok teljes •ragasztóanyaga elroncsolódik. Más szóval nem fellazítás, hanem feltárás — pamuto­sítás — ismert jelensége játszódik le, aminek ter­mészetes következménye a szilárdság csökkenés és bolyhozódás. A találmány kiküszöböli az ismertetett fonás­technológiai hátrányokat, biztosítja a háncsrostok elemi sejtjeinek elcsúszását anélkül, hogy feltárás nem kívánatos jelensége lelépne. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy háncsrostból készített előfonalat valamilyen szap­panféleség — célszerűen zsíralkohol szulfonat — oldatával 70—80 C°-on kezeljük, majd öblítés után 4—6 g/l NaOH, 1—3 g/l Na-metaszilikát és 1—2 g/l Na-hidroszulfit oldatával főzzük, majd öblít­jük ecetsavval semlegesítjük, majd bő vízben öb­lítjük és végül valamilyen a vi váló szer oldatá­val kezeljük. A Na-hidroszulfit redukáló szert csak a főzés utolsó harmadában adjuk a kezelő fürdőbe. A találmány szerinti eljárás esetében az előfo­nalnak szappan féleséggel történő kezelésének cél­ja, hogy a háncsrostok természetes színezőanyaga­it kioldja, mivel ezek eltávolítása a kész fonal színe tekintetében döntő jelentőségű. Az eljárás fő fázisát a főzés képezi és amelynél a főzési vegyszerek koncentrációja a megadott ér­tékhatárokon belül az előfonal minőségétől füg­gően változtatható. A főzőoldatban szereplő Na­-metaszilikátnak pH-csökkentő szerepe van, mi­után a főzőlúg pH-ját 14-ről, 12—13 értékre csök­kenti le. Ennek eredménye, hogy a háncsrostok ragasz­tóanyagai, pektinek fellazulnak ugyan, de nem bomlanak el teljes mértékben. így a fellazítás be­fejezése után az előfonal igen jól nyújtható, emel­lett a kész fonal sima felületű és nagy szilárdsá­gú lesz. A találmány egyaránt alkalmazható bármilyen háncsrostra, de kiváltképpen lenre és kenderre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom