148789. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.789. SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — TA—564 ALAPSZÁM Nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító VEB Transformatorenwerk Karl Liebknecht, Berlin-Oberschöneweide (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Pachmann Gerfried mérnök, Berlin-Treptow, Hübner Heinz mérnök, Neuenhagen b. Berlin A bejelentés napja: 1960. július 2. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. július 3. A találmány megszakítási hely kiképzésre vo­natkozik, különösen nagyfeszültségű gáznyomásos megszakító feszüitségmegszakítási helyére. Nagyfeszültségű gáznyomásos megszakítóknál érintkezőnyitásnál az ívoltás nyomógáz segítségé­vel történik, amely nagy sebességgel áramlik az érintkezők mellett a szabadba és eközben az ívet hűti és a kapcsolóutat az ionizált gáztól megtisztítja. Feszüitségmegszakítási helyeknél ál­talában az érintkezők fúvatását nem szokták al­kalmazni, de újabb kapcsolóknál a feszüitség­megszakítási helyek is gázfúvatással vannak el­látva, hogy ezzel a szabályozó ellenállás lekap­csolása következtében keletkező ívet biztosan ki tudja oltani. Ismeretes gáznyomásos megszakítóknál az a megoldás, hogy a kapcsológázokat nem engedik a szabadba áramlani, hanem külön térbe vezetik, hogy ezáltal nyomógázt takarítsanak meg. Ez az elrendezés különösen feszültségmegszákítóhelyaknél előnyös, amelyek a feszültségi távolság elérése céljából nyomás alatt állnak, és amelyeknél az érintkezőknek csak jelentéktelen fúvatása szük­séges. A hátrány itt abban áll, hogy az a tér, amely az éninikezőhelyen átvezetett nyomógáz felvételére szolgál, a kapcsoló méreteit megnöveli. A találmány értelmében ezt a hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy az érintkezőhelyen átveze­tett nyomógáz felvételére az a tér szolgál, amely­ben a megszakítási hely mozgó érintkezőjét mű­ködtető dugattyú van elhelyezve. A rajz alapján a találmány tárgyát egy kiviteli példán részletesebben ismertetjük. Az ábrán egy feszüitségmegszakítási hely lát­szik, amely nyomógáz-beömléses 1 kapcsoló­kamrában van elrendezve. Az ábrán 2 álló érint­kezőt, 3 pedig mozgó érintkezőt jelöl. A meg­szakítási hely működtetése ismert javaslat szerint 4 laza dugattyú segítségével történik, amely 5 dugattyúházban van elrendezve. A 3 mozgó érint­kező a 6 menesztővel mereven össze van kötve. A mozgó érintkezőben hosszirányú 7 furat van, amely 8 és 9 harántfuratokan keresztül a du­gattyútérrel van összekötve. A megszakítási hely nyitása 10 vezérlő veze­ték légtelenítése útján történik. Ennek következ­tében 4 laza dugattyú lefelé mozog és az a 6 meniesztőre ütközés után a 3 érintkező mozga­tását végzi. Az érintkezőnyitás pillanatában 11 kapcsolókamrából 7 furaton keresztül nyomógáz áramlik a dugaittyútérbe. A megszakítási helyen meginduló nyomógázáramlás az aránylag kis ívet gyorsan és biztosan kioltja. Ha 8 keresztirányú furatat alkalmazzuk, akkor a nyomógáz a 4 dugattyú fölötti térbe áramlik, aminek az az előnye, hogy a 10 vezérlő vezetéket teljesen megóvjuk a többé-kevésbé ionizált nyomógáztól. A kapcsolás befejezése után, amikor a nyomógáz megnyugszik, a nyomógázban levő szilárd részecs­kék a dugattyútérben olyan mértékben lecsapód­nak, hogy ezáltal a nyomógáz ismét eléggé tisz­tává válik és ezután vagy a 12 alkatrészben kiképzett és a rajzon nem ábrázolt fojtófuraton keresztül a kapcsolókamrába, vagy a 13 furaton keresztül az alsó dugattyútérbe és onnan a 10 vezérlő vezetékbe juthat. Ha 9 keresztirányú fura­tot alkalmazunk, akkor a nyomógáz azonnal az alsó dugattyútérbe jut és onnan a vezérlő veze­tékbe kerülhet. Ez azonban mindaddig, amíg az megszakítási hely nyitva van, el van zárva és a nyomógáznak szintén lehetősége van arra, hogy megtisztuljon és az érintkezőhely leégéséből szár­mazó részecskék lecsapódjaínak. Ezen az úton a megszakítási hely fúvatása járulékos alkatrész­ráfordítás nélkül és legkisebb nyomógázfelhasz­nálás mellett érhető el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom