148780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vágókorongok előállítására

Megjelent: 1961. december 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.780. SZÁM 39. b. 16—27. OSZTÁLY - SE—968. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás vágókorongok előállítására Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet, LSudapest Feltalálók: Vancsóné Szmercsányi Ibolya oki. vegyész 26%, Vöő Endre oki. vegyészmérnök 25"/0, Varga István gépészmérnök, vállalati igazgató 20%, Ungvárszky Miklós vegyészmérnök 20%, Váradi József vegyészmérnök 15%, valamennyien budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. január G. A találmány vágókorongok előállítására alkal­mas eljárás. A vágókorongok előállítására jelenleg műanyag­­kötőanyagként fenol-formaldehid alapú gyantá­kat. vagy keménygumit alkalmaznak. Fenol-fcr­­maldehid kötőanyagok alkalmazása esetén a ko­rongok kikeményítéséhoz magas nyomás alkalma­zása szükséges, mivel a gyanták keményedése közben víz keletkezik. Ezeknek a tényeknek kö­vetkeztében a bakelitkorongok gyártásához költ­séges prések és szerszámok szükségesek. A bake- Ltgyanták további hátránya az. hogy megfelelő keménységű kivitel esetén a korongok ridegek, ütésre könnyen törnek. Ez a körülmény a korong működtetésénél, különösen nagy forgássebessé­geknél. hátrányos, mivel csökkenti a korong élet­tartamát és igen nagy balesetveszélyt jelent. Ke­ménygumi kötőanyag alkalmazása esetén a ko­rong olyan minimális szilárdsági tulajdonságok­kal rendelkezik, hogy a törési veszély már befo­gáskor is jelentős, ezért flexibilis tengelyen vagy nagyobb fogásmélységek esetén, nem alkalmazha­tó. Gyártásához szükséges berendezések a bake­litkorongéhoz hasonlóan igen költségesek. Jelen eljárás a vágókorongok előállításához kon­takt műgyanták alkalmazását javasolja. Ezeknek előnyeik az edd:g használt kötőanyagokkal szem­ben a következők: nyomás nélkül, illetve alakadó, kontakt nyomáson történik a gyanta megszilár­dulása. Ez azt jelenti, hogy vékonyfalú (pl. fém­lemezből készült) szerszámot is lehet alkalmazni. Prés használata nem szükséges. A kontaktgyanták megfelelő összetétel esetén kemények, rugalmasak, hőállóak és igen jó kö­tést létesítenek a korund. illetve egyéb töltőanyag és erősítőanyag között. Kötőanyagként a kővetkező kontaktgyanták legalább egyiké4 javasoljuk: poliészter kontakt­gyanta. epoxi ipú gyanta és poliuretán alapú gyanta. A gyantához a vágáshoz szükséges nagy kemény­ségű töltőanyag mellett egyéb módosító töltő­anyag keverését javasoljuk, nevezetesen a gyan­ták keménységének és nyomószilárdságának nö­velésére kolloid töltőanyagnak bekeverését java­soljuk. célszerűen 1—15% mennyiségben. A kol­loid töltőanyag a gyantának tixotrop tulajdonsá­got is biztosít, melynek következtében a formá­zást és feldolgozást megkönnyíti. Erősítő anyagként textilbetét alkalmazását ja­vasoljuk. célszerűen nagyszilárdságú, ritkaszövé­­sű üvegtextilbetéíet. amely a koreng szilárdságát és repeszmentességét biztosítja, ezáltal igen nagy forgássebességeknél is biztonságosan lehet alkal­mazni. A korong tetszőleges méretben és vastagságban készíthető. A találmány szerinti eljárás kivitelére az alábbi példát adjuk meg: 1. Folyékony poliészter kontakt­gyanta 100 s. rész Korundpor 200 s. rész Kolloid SíOt 5 s. rész Peroxid katalizátor 2 s. rész A recept szerinti anyagokat összekeverjük, cél­szerűen gyúrógép segítségével, az így nyert masz­­szát és a megfelelő méretű üvegtextilt formalevá­­lasztó anyaggal kikent, zárható fémformába iesz­­szük. A formát zárás után 100—150 C=-ra mele­gítjük fel a poliészter összetételének megfelelően. A poliészter gyanta összetétele: a) Kemény anyagok (pl. acél) vágásához az alábbi összetételű poliészter kentaktgyantát alkal­mazzuk kötőanyagul: Dietilénglikol-maleát, 30—35. savszámú 65 s. rész Diallilftalát . 35 s. rész Kikeményités 150°-on: 20—35 perc. b) Lágyabb anyagok, pl. műanyagok vágásához

Next

/
Oldalképek
Tartalom