148762. lajstromszámú szabadalom • Vasúti ragasztottfa sínaljzat
Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEfRÁS 148.762. SZÁM 19. a. 2-6. OSZTÁLY — NA—543. ALAPSZÁM Vasúti ragasztottfa sínaljzat Feltalálók: Nagy József, Lengyel László és Torma István mérnökök, mindhárman Budapest A bejelentés napja: 195S. augusztus 11. A fából készült sínaljzat (talpfa, váltófa. hídía) előállításához szükséges nagy átmérőjű rönkfa beszerzése mindinkább költségesebb. Az utóbbi időben nagymértékben terjednek a vasbetonból készült aljzatok, ezek azonban nem minden tekintetben egyenértékűek a fából készült aljzattal, azonkívül bizonyos célokra egyáltalán nem használhatók, pl. váltók alatt azért nem, mert a sínleerősítő csavarok helyét vasbeton aljzatnál már a gyártás folyamata alatt el kell készíteni, viszont váltóaljzatnál a csavar helyét csak a helyszínen lehet megállapítani, vasúti hidakon pedig azért nem használható a vasbeton aljzat, mert vasra fektetve hamar tönkremegy. Ismeretesek fából készült oly ragasztott sínaljzatok, amelyeknél több egymásfeletti rétegben különböző minőségű és hosszúságú fa kerül felhasználásra ra-. gasztás útján. Az ismeretes sínaljzatoknál azonban az egymás mellé ragasztott faelemek minden egyes rétegben egymás mellett legfeljebb két sorban foglalnak helyet, ezek a sínaljzatok tehát csak részben használják ki a ragasztás előnyét, mert a faelemek előállítására aránylag sok nagyméretű, tehát értékes faanyag szükséges. Jelen találmány szei'inti ragasztott sínaljzat is több egymásfeletti rétegben elrendezett faelemekből készül ragasztás által, az egymás feletti rétegek legalább egyikében azonban a faelemek legalább egy része több, mint két sorban foglal egymás mellett helyet. Ily kialakítás lehetővé teszi, hogy a ragasztott aljzat-készítéséhez lényegesen kevesebb nagyátmérőjű, tehát értékesebb rönkfa kerüljön felhasználásra. A ragasztott sínaljzat jelen találmány szerinti további kialakításának az a célja, hogy a felhasználandó faanyag mennyisége minél kevesebb legyen annak szem előtt tartása mellett, hogy az aljzat a vasútüzem által megkívánt követelményeknek minél nagyobb mértékben feleljen meg. Az 1., 2., 3. és 4. ábra a találmány szerinti ragasztott sínaljzat keresztmetszetét négy különböző kivitelben mutatja. Az 5. ábra oldalnézetben, a 6. ábra pedig felülnézetben szemlélteti a találmány sze iti sínaljzat egy oly kiviteli alakját, amelynél az aljzat középső keresztmetszete anyagtakarékosság céljából gyengítve van. A 7. ábrán oldalnézetben, a 8. ábrán pedig felülnézetben látható a sinaljzatnak egy olyan kiviteli alakja, amely anyagtakarékasság melleit az aljzatnak az ágyazatban való í’cgzítése szempontjából is előnyös. A 9. ábra az aljzat keresztmetszetének oly kialakítását tünteti fel, amelynél az ágyazatban terhelő erők eloszlása nagyon kedvező. A 10. ábra perspektívában, a 11. ábra oldalnézetben, a 12. ábra XII—XII. metszetben a 13. ábra pedig XIII—XIII. metszetben mutatja a találmány szerinti sínaljzat oly kiviteli alakját, amely által az aljzatköz nagymértékben növelhető, tehát faanyag takarítható meg. A feltüntetett kiviteli alakok mindegyikénél az egymásfeletti rétegek legalább egyikében a faelemek több mint két sorban foglalnak egymás mellett helyet. Az 1. ábra szerinti kivitelnél a legfelsőbb rétegben a faelem szélessége ugyanakkora, mint az aljzat keresztmetszetének szélessége, az alsóbb rétegekben azenban az elemek szélessége már kisebb. Az 1. ábra szerinti keresztmetszetei 11 faelem, a 2. ábra szerintit 12, a 3. ábra szerintit 13, a 4. ábra szerintit pedig 17 faelem alkotja. A keresztmetszet kialakítása a rendelkezésre álló faanyag méreteitől, függ. Szilárdsági szempontból a keresztmetszet kialakítása annál kedvezőbb, minél több faelemből van összeállítva. Ismeretes, hogy a vágányzat terhelt állapoiában az aljzat közepén kb. félakkora hajlítófeszültség keletkezik, mint a sínalatti keresztmetszetben. Ebből az következik, hogy a ragasztott aljzatok középső keresztmetszetének gyengítésére meg van a lehetőség. Az 5. és 6. ábra oly aljzatszerkezetet tüntet fel, amelynél a középső rész keresztmetszete az aljzat magasságának csökkentése által van kisebbítve. Ily kivitel az előállításhoz szükséges faanyag mennyiségét csökkenti. A7. 5. ábrán szemléltető aljzatprofil előnye azonkívül, hogy az aljzatnak a sin alatti magasított része az alátétlemez által okozott berágóöás ese-
