148755. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyamatosan változtatható feszültség vagy ellenállás előállítására, és azzal ellátott kompenzátor vagy kompenzográf kapcsolás, különösen az elektronikus súly-, erő- és nyomásmérés céljára

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.755. SZÁM 21. e. 29—36. OSZTÁLY — ME—384. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés folyamatosan változtatható feszültség vagy ellenállás előállítására és azzal ellátott kompenzátor vagy kompén zográf kapcsolás, különösen az elektronikus súly-, erő- és nyomásmérés céljára Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium, Budapest Feltaláló: Kemény Tamás oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. szeptember 30. Az ez ideig használatos villamos áramkörökben a kívánt folyamatosan változtatható feszültséget vagy ellenállást potenciométer csúszkájának leimozdításával állították elő. Az eddig ismeretes kompenzátor és kompenzográf megoldásoknál kompenzáló elemként szintén csúszó érintkezésű reokordot alkalmaztak. Ilyen megoldású kompenzográfok nyertek alkalmazást az elektronikus súly-, erő- és nyomásmérés műszerezésében is. A fenti megoldásoknál —• amennyiben kalibrálásra van szükség — a csúszka helyzetét kalibrálják a mérendő mennyiség egységében. Ennek a következő hátrányai vannak: 1. A mérési pontosság a potenciométer, ill. reokord linearitásának függvénye. Ez ókból a tekercselést precíziós, költséges módszerekkel kell elkészíteni. 2. A 'használat során az általában egyenlőtlen igénybevétel következtében a potenciométer vagy reokord nem egyenletesen kopik, ezáltal a limeantása romlik, így a mérési pontosság csökken. 3. A legkellemetlenebb tulajdonság, különösen ipari műszereknél az, hogy a potenciométer vagy reokord állandó karbantartást, kémiai és mechanikus tisztítást igényel. 4. A csúszó érintkező anyaga idővel léhasználódik, ezért pótlásra szorul. 5. A csúszó kontaktus az érintkezési bizonytalanság következtében az áramkörök legmegbízhatatlanább eleme. 6. Az elektronikus súly-, erő- és nyomásmérés érzékelő elemeként legáltalánosabban nyúlásmérőbélyeges mérőcellákat alkalmaznak. Hosszú idejű statikus terhelés hatására, pl. bunkermérlegeknél, a nyúlásmérőbélyeg a hordozó testen egy kissé megcsúszik, ennek következtében az eddig használatos kompenzográfokon leolvasható érték az idő függvényében folyamatosan csökken, így a mérési hiba növekszik. Az eddig használatos kompenzográf okkal ennek a hibának a korrigálására nincs mód. A fentiekben felsorolt hátrányokat a találmány szerinti megoldással kiküszöböljük és további előnyöket is tudunk biztosítani. A találmány szerinti berendezés előnyeit összefoglalva, a korábban alkalmazott berendezésekkel szemben kitűnik, hogy a kopásnak kitett, vagy . elhasználódó alkatrészeket nem tartalmaz, ezért mérési pontossága a használat során nem csökken, A berendezés további előnye, amely különösen ipari műszereknél (mint kompenzográfoknál, automatikus kompenzátoroknál stb.) jelentős, hogy semmiféle karbantartást nem igényel. A berendezés legnagyobb előnye, hogy a változtatható feszültséget vagy ellenállást az áramkör megbontása, tehát osúszóérintkező nélkül állítja elő és így a mérési pontosságot kedvezőtlenül befolyásoló érintkezési bizonytalanság nem lép fel. Az elektronikus műszerekben általában törekednek logaritmikus beosztású skála létrehozására, a skála mentén állanó leolvasási pontatlanság megvalósítása érdekében. Az eddig ismeretes áramköri elemékkel a logaritmikus skála nehezen volt megvalósítható. A találmány szerinti berendezéssel logaritmikus vagy tetszőleges más függvénykapcsolatú skála egyszerű módszerekkel megvalósítható. Az elektronikus erő-, súly- illetve nyomásmérés céljaira legelterjedtebben nyúlásmérő'bélyeges mérőcellákat alkalmaznak. Ezekben egy mérőtest a mérendő súly- vagy erőhatás, ill. nyomás nagyságával arányos deformációt szenved, amit nyúlásmérőbélyegek'kel alakítanak át villamos mennyiséggé. A mérőtest anyagának rugalmassági modulusa a hőmérséklet függvényében változik, ez mérési hibát okoz. Bár a változás villamos áramköri elemekkel többé-kevésbé