148721. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolószerkezet villamos kapcsolókészülékekhez, különösen túláramvédelmi relékhez

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.721 SZÁM 21. c. 28—53. OSZTÁLY — EO-113. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Kapcsolószerkezet villamos kapcsolókészülékekhez, különösen túláramvédelmi relékhez Erősáramú Gyártmányfejlesztési Intézet, Budapest Feltalálók: Dani Gábor osztályvezető, Budapest (30%), Molnár Ferenc villamosmérnök, Kerepes (35%) és Szórád Gyula technikus, Budapest (35%) A bejelentés napja: 1960. augusztus 13. A találmány villamos kapcsolókészülékeikhez, különösen túláramvédelmi relékihez való kapcsolószerkezet. Ismeretes, hogy a bimetallos relék egyik csoportjánál a bimetallnak áram okozta elmozdulása rugalmas terhelésű érintkező szerkezet reteszelését oldja és ezzel a relé érintkezőit segédáramkör nyitására vagy zárására, vagypedig egy segédáramkör nyitására és egy másik segédáramkör zárására felszabadítja. Az ilyen reléket kioldás után ]

kézi erővel eredeti helyzetükbe állítják viszsza, amelyben az eredetileg megszakított áramkör ismét zárva van. A visszaállításhoz való szervként például nyomógombot vagy elfordítható kart alkalmaznak, amelyek a visszaállítás megtörténte után eredeti helyzetükbe térnek vissza. Visszaélések megakadályozása végett mármost ismeretes módon biztosítani kellett, hogy vagy a relé ki tudjon oldani akkor is ha a visszaállító szervet nem engedik eredeti helyzetébe visszatérni, például a nyomógombot benyomva tartják, vagy az érintkezők mindaddig ne álljanak vissza eredeti helyzetűikbe, amíg a visszaállító szerv kiindulási helyzetéből ki van térítve, amíg tehát például a nyomógomb be van nyomva. Az ilyen rendszerű isméit relék érintkezői általában vagy rugóbronzból vagy merev anyagból készült lemezeken elhelyezett érintkezőpogácsák, utóbbi esetben hajlékony kábel útján vannak az áramkörbe iktatva. Hátrányuk, hogy a kiskeresztmetszetű rugőbronzból készült szalagok, vagy a hajlékony összekötő vezetékek termikus szilárdsága csekély és ezért a relével kapcsolt áramkörben esetleg fellépő zárlatok alkalmával eléghetnek, mielőtt az egyébként alkalmazott olvadó biztosítók kiolvadása az áramkört megszakítaná. A találmány célja e nehézség kiküszöbölése, nevezetesen oly kapcsolószerkezet kialakítása, amelynek termikus szilárdsága az ismert hasonló jellegű szerkezeteknél lényegesen nagyobb, ugyanekkor teljesíti mindazokat az említett követelményeket, amelyeket ilyen relékkel szemben támasztanak. A találmány közvetlen célja tehát a rugóbronzlemezek illetőleg a hajlékony vezetékek kiküszöbölése és az áramvezetésnek megfelelő keresztmetszetű vezetők alkalmazásával való biztosítása. Ezt a találmány értelmében azzal érjük el, hogy a kapcsolószerkezetbe mozgóérintkező kart, elfordíthatóan ágyazott tartókart, a tartókart az egyik forgásértelemben való elfordulás értelmében terhelő rugalmas erőtárolót és a tartókaroM ennek végein belül elfordíthatóan ágyazott 'háromágú működtető kart iktatunk, amelynek középső ága a mozgóérintkező kart a háromágú működtető kar forgáspontjához viszonyítva kitámasztó orral van ellátva, egyik szélső ágát és a mozgáérintkező kart pedig a mozgóérintkező kar és az orr kapcsolásának értelmében ható legalább egy rugó terheli. Mint látni fogjuk, az ilyen elrendezés lehetővé teszi, hogy a mozgóérintkező kar és a kitámasztó orr kapcsolata a háromágú működtető kar másik szélső ágára az előbb említettel ellentétes fargásértelemban gyakorolt nyomással megszüntethető, a tartókar szabad végére az utóbbi forgásértelemben gyakorolt nyomással pedig a mozgóérintkező kar elmozdulása nélkül helyreállítható legyen. Ugyanekkor sem rugóforonzlemezekre, sem hajlékony vezetőkre nincs szükség. Mindazok az alkatrészek tehát, amelyek áramot vezetnek, nevezetesen a mozgóérintkező kar a veszélyes felmelegedést kizáró méretekkel illetőleg keresztmetszettel alakíthatók ki. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti kapcsolószerkezetnek hőkioldós és nyomógombos túl-