148664. lajstromszámú szabadalom • Eljárás orientált szerkezetű szintetikus, vagy természetes gumiféleségek előállítására

Megjelent: 1961. december 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.664. SZÁM 39. a. 8-13. OSZTÁLY — RU—92. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás orientált szerkezetű szintetikus, vagy természetes gumiféleségek előállítására Ruggyantaárugyár, Budapest Feltalálók: Horváth László 60% és Sprung János 40% vegyészmérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1959. december 21. Ismeretes, hogy a természetes és szintetikus kaucsukféleségák rendezetlen, lánc alakú makro­molekulákból állnak. Ezeknek a rendezetlen lán­coknak —• rugalmas nyúláson belül — nyújtás hatására bekövetkező orientálása már a nyers ter­mészetes, vagy szintetikus kaucsukféleségék fizi­kai tulajdonságait jelentősen javítja, amely hatás azonban a nyújtóerő megszűnésével megszűnik. Ismeretes az is, hogy a nyers kaucsuk-keveréknek a vulkanizálást megelőzően történő egyirányú ala­kítása pl. kalanderezés, vagy extrudálás útján, a molekula láncok bizonyos mértékű olyan orientá­lódást eredményezi, amely a vulkanizálás után is megmarad a gumiban;, feltéve', hogy a megnyújtás és a kivulkanizálás művelete között nem pihen huzamosabb ideig, illetve nem melegszik fel. Ez esetben ugyanis a rendezett állapotú láncok újból rendezetlen — amorf — szerkezetet vesznek fel. Hasonlóan viselkedik a kivulkanizált kaucsuk, illetve gumi is, ha valamely irányban megnyújt­juk. Adott nyújtási tartományban a gumi még fokozottabban 'mutatja a kristályszerű szerkeze­tet, amely a nyújtás megszűnése után ismét nem kristályos — amorf — szerkezetet vesz fel. Mind­ezek azért bírnak rendkívül nagy jelentőséggel, mivel a kristályszerű gumiszerkezet számos olyan előnyös tulajdonság 'hordozója, amely a termék­nek nagy szakítószilárdságot kölcsönöz, nagyobb erő szükséges adott alakváltozás eléréséhez, ko­pásállósága jobb, csupán egyedül a rugalmasság nyúlása csökken. Mindezek az előnyök az eddig megismert eljárásoknál azonban csak az orientá­lás irányában érvényesülnek és ugyanakkor rom­lanak az orientálásra merőleges irányban. Ez az oka, hogy a felismerésben rejlő előnyöket a gu­miiparban eddig nem tudták kihasználni, sőt az orientált állapot kialakítását a legtöbb gumi ter­mék előállításakor kerülni igyekszenek. Más szó­val az eddig megismert eljárások szerint nem ál­lítható elő olyan orientált szerkezetű gumi, amely­nél az orientálás irányán merőlegesen a fizikai tulajdonságok ne romlanának, az eredeti állapot­hoz képest. A találmány ezt a rendkívül nehéz technikai feladatot megoldja, miáltal megadja a lehetőséget arra, hagy az orientálásban rejlő műszaki és gaz­dasági előnyöket a gumiipar kiaknázhassa. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a nyers kaucsuk-keverék elővulkanizálásával, majd azt követő egy vagy többirányú megnyújtá­sával és/vagy duzzasztásával résziben orientált, részben térhálósított kaucsuikszerkezetet kapunk, amelyet megnyújtott és/vagy duzzasztott állapot­ban, történő teljes kivulkanizálással, azaz teljes térhálósítással rögzítünk. Ezáltal biztosíthatjuk az orientálás irányával egyező, valamint az ezzel kapcsolatos jobb fizikai és mechanikai tulajdon­ságot, ugyanakkor az előzetes és részleges térháló­sítás révén kiküszöböljük az orientálás irányára merőleges értékcsökkenést. A ' találmány szerinti gumiszerkezet — (mivel természetesen rendezet­len — (amorf) — részeket is tartalmaz — egyesíti a kristályszerű részeik által biztosított jobb mecha­nikai értékeket, a rendezetlenül maradt — amorf —• részek által jellemzett rugalmassággal. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a természetes, vagy szintetikus alapú nyers kau­csuk-keveréket részlegesen vulkanizáljuk, majd egy, vagy több irányban megnyújtjuk és/vagy duzzasztjuk végül megnyújtott és/vagy duzzasz­tott állapotban íkivulkamzáljuk. A részleges vul­kanizálás alatt azt értjük, hogy a keverékben jelenlevő kén, vagy más vulkanizáló anyag meny­nyiségének csak egy része lép a kaucsukkal ké­miai kapcsolatba. A részleges vulkanizálás mértékét legjobban az anyag plaszticitásának változásával jellemezhet­jük, amelynek találmány esetében, Defo érték­ben számítva a mindenkori nyerskeverékre mért értéknek legalább a kétszerese kell, hogy legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom