148594. lajstromszámú szabadalom • Dekoratív izzólámpa

Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL í LEfRÁS 148.594 SZÁM 21. f, 31—44 OSZTÁLY — EE—718. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Dekoratív izzólámpa Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest ' Feltaláló: dr. Kardos Ferenc, vegyészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1959. november 28. Ismeretesek olyan izzólámpák, amelyek buráját belülről valamilyen oxidbevonat takarja. Ilyen célra általában sziliciumdioxidoit és/vagy titánoxi­dot alkalmaznak. Ismert továbbá az is, hogy ezen oxidokat azok szerves vegyületéből is létre lehet hozni. Kísérleteink során azt a megfigyelést tettük, hogy szerves fémvegyületek, pl. szerves szilícium-, vagy titánvegyületeket a burafalra igen vékony rétegben kerülve, szemben az ismert fényelosztó hatású opáljellegű bevonatokkal, kifejezetten iri­záló belső bevonat képződik, melynek számbave­hető fényabszorciója nincsen. Találmányunk tárgya tehát, egy dekoratív ha­tást keltő, burája belső felületén irizáló réteggel ellátott, izzólámpa. Az irizáló réteget egy szerves fémvegyületek által alkotott és esetleg részben megbomlott, ti­zedmikron nagyságrendű bevonat alkotja. A be­vonatot képező átlátszó filmről nem tudtuk meg­állapítani, hogy az változatlan formában tartal­mazza-e teljes egészében a szerves fémvegyületet, vagy már annak valamilyen bomlástermékét tartal­mazza-e, (pl. oxidot, fémet) tény azonban az, hogy e film irizáló jelenségeket mutat. Ez az irizáló réteg, vagy másképpen fényinter­ferencián alapuló elszíneződés, mint említettük oly módon hozható létre, hogy szerves fémvegyü­leteket pl. alkilszilikátot, vagy alkiltitanátot, te­hát, pl. etilszilikátot, vagy tetraizopropiltitanátot, vagy esetleg butiltítanátot, vagy ezek keverékét szerves oldószerrel felhígított állapotban célsze­rűen kevés kötőanyag jelenlétében a bura belső falára ismert módon felviszünk, mégpedig oly ke­vés anyagot juttatunk be, hogy a képződött film vastagsága ne haladja meg az 1 mikront. Azt ta­pasztaltuk egyébként, hogy hőkezelés révén a fel­vitt filmben számottevő változás észlelhető módon nem következik be. Hasonlóképpen nem változik a réteg az izzólámpa üzemeltetése során sem. Feltehetően a réteg azáltal, hogy az alkalikus kémhatású burafalat a gáztértől elzárja, getter ha­tással is rendelkezik. A találmány jobb megérthetőségéhez szolgáljon az alábbi példa: 1000 ml butilacetát, 50 ml tetraizopropiltianát és 10 gr kollodium gyapot ,,180"-asból oldatot készítünk. Az oldatot ismert módon a bura falá­nak felületére visszük fel, pl. befecskendezéssel, vagy beporlasztással. A befecskendezett híg, át­látszó oldat legnagyobb része kicsurog a burából és csak egy rendkívül vékony mikronos rétegvas­tagságot sem elérő filmet adó mennyiség marad a bura falon vissza. Ezt ismert módon szárítjuk és égetjük, majd a burából ugyancsak ismert mó­don izzólámpát készítünk. A lámpának a bura irizálása folytán dekoratív hatása lesz. Szabadalmi igénypontok: 1. Dekoratív hatású, izzólámpa, jellemezve bu­rája belső felületén levő szerves fémvegyületek­ből, illetve azok bomlástermékéiből alkotott, 1 mikron rétegvastagságot el nem érő, átlátszó, iri­záló bevonattal. 2. Eljárás az 1. igénypont szerinti izzólámpa elő­állítására, azzal jellemezve, hogy szerves fétmve­gyületek szerves oldószerekkel felhígított oldatát — mely célszerűen kevés kötőanyagot is tartal­maz — a bura falra feljuttatjuk, abból a bura fa­lon 1 mikronnál kisebb vastagságú filmet képe­zünk, majd a bevonatot hőkezeljük és az így ké­szült burával izzólámpát gyártunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás fogianatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szerves fémvegyü­letként, szerves szilícium és/vagy szerves titánve­gyületet, különösen etilszilikátot, butiltianátot, vagy tetraizopropiltianátot alkalmazunk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 612094. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom