148584. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kerülete mentén folytonosan változó élszögű cipőtalpbélés élének marására

Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.584. SZÁM 71. c. 30—35. OSZTÁLY — BO—768. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Berendezés kerülete mentén folytonosan változó élszögű cipőtalpbélés élének marására Bőr-, Cipő-, Szőrmeipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Engelsmann Jenő tudományos osztályvezető, Hornyák Gyula technikus, tudományos munkatárs, Marton János mérnök, osztályvezető, Bogyó Sándor tervező mérnök A bejelentés napja: 1960. június 28. A találmány kerülete mentén folytonosan vál­tozó élszögű cipőtalpbélés élének marására való berendezés. Mint ismeretes, a női lábbelik talpbélésére jel­lemző, hogy élszöge a kerület mentén változik. A talpbélés sarokrészen az élszög az alkalmazandó cipősaroik palástja szerint igazodik, majd a talp­bélés úgynevezett lágyékrészének mentén foko­zatosan derékszögbe megy át, hogy a talpbélés úgynevezett előrészén végig derékszög maradjon. Á cipőiparban a talpbélés élét mind ez ideig úgy munkálták meg, hogy a munkadarabot kézben tartva, az élszöget csiszoló korongon alakították ki. Ez az ismert kézi eljárás azonban több szempontból is kedvezőtlen. Mindenekelőtt nem biztosítja az élszöggel kapcsolatban megkívánt szabatosságot és alakot. Ennek következtében az úgynevezett kéregnélküli női cipőknél a fasarok felső éle nem esik egybe a talpbélés fölső élével. A talpbélés alakja tehát a kézi csiszolás során megváltozhatok. Az ilyen hibás munkadarabok ter­mészetesen nem felelnek meg az alkalmazandó kaptafa alakjának sem. Nyilvánvaló az is, hogy az élszög kézi kialakítása erősen időigényes, tehát költséges művelet és csak begyakorlott munka­erőkkel foganatosítható. Ezért a korszerűbb cipő­gyártási technológia szerint a cipő egyes alkatré­szeit, például a talpat előre, vagyis nein a cipőre felerősített állapotban marják körül. Ha viszont a talpbélés a kézi megmunkálás következtében pontatlanná válik, egyrészt a cipő összeállításában áll be zavar, másrészt a kész cipő nem felel meg a tetszetős kivitel követelményeinek. A találmány célja e nehézségek kiküszöbölése és oly szerszámgép (marógép) létesítése, amely lehetővé teszi a méretpontos és kerületük mentén mindenütt előírt élszögű talpbélések lényegében önműködő kialakítását. A találmány értelmében erre lehetőség van, ha a marásra kerülő talpbé­lést legalább sarok- és lágyékrészén végleges alak­jának megfelelő támasztófelületű marótőke és le­szorítópofa közé fogjuk és a marótőkét, valamint a leszorító pofát a befogott talpbéléssel a talpbé­lés előrészének síkjára merőleges tengely körül forgatjuk, majd élét az előrész síkjába eső és e síkban lengethető tengelyen ágyazott marótárcsa útján síksablon vezetésével körülmarjuk. Ez eset­ben ugyanis az előrész éle a marótárcsa tengelyé­nek lengéssíkjában, a lágyékrész illetőleg a sa­rokrész éle pedig e síkon kívül érintkezik a rna­rótárcsával. Ha tehát a marótárcsa átmérője elég nagy ahhoz, hogy kerületének a talpbélés élére eső szakaszán az ívhossz gyakorlatilag egyenesnek vehető,, az előrész élszöge gyakorlatilag derkékszög, a lágyékrész és a sarokrész élszöge pedig az elő­rész síkjából való kitérés arányában csökkenő he­gyesszög lesz. A marótárcsa átmérőjének legki­sebb értékét tehát megszabja az a követelmény, hogy a talpbélés élének homorú metszete gyakor­latilag egyenesnek hasson. Az átmérő legnagyobb értókét gyakorlati szem­pontok korlátozzák. A legmagasabb sarkú női ci­pőknél a talpbélés sarokrészének élszöge gyakor­lati szempontok miatt túl nagy átmérőt igényel­ne. E nehézség kiküszöbölése végett felhasznál­juk azt az önmagában ismert körülményt, hogy a talpbélés előrésze nincs merevítő betéttel ellát­va, tehát hajlítható. így mód nyílik arra, hogy az előpréselt talpbélés előrészét az él körülmarása­kor eredeti síkjából kihajlítsuk, mégpedig olyan irányban, hogy a kihajlítással az élszög megnöve­kedjék. Ily módon azután a marótárcsa átmérőjé­nek maximális értékét megválaszthatjuk, úgyhogy a imarótárcsához a támasztófelületek kontúrjának a sík részen leginkább kívüleső szakaszával való kapcsolódás helyén vont érintő és a marótárcsa tengelyének lengéssíkja által bezárt szög egyenlő

Next

/
Oldalképek
Tartalom