148547. lajstromszámú szabadalom • Mágneses csatolású gépmozgásjelző készülék

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.547. SZÁM 42. o. OSZTÁLY - TE—240 ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Mágneses csatolású gépmozgásjelző-készüiék Telefongyár, Budapest Feltaláló: Tábor Mihály technikus, Budapest A bejelentés napja: 1960. március 14. A gépmozgásjelzőket általában olyan gépek üzemének jelzésére alkalmazzák, amelyek valamely gépcsoportba vannak beépítve. Ilyenek az automata hengersorok, bányákban szállítószalagsorok, malomsziták stb. Esetenként egyes fontos üzemű gépek üzemállapotának jelzésére is alkalmazhatók. . Pl. bányaszivattyúk. Különösen fontos olyan helyeken a szerepük, ahol egy gép üzemzavara a többiek működését is lehetetlenné teszi. Szállítószalag-sornál pl. egy közbenső gép leállása azt eredményezheti, hogy az előző üzemképes gépek a meghibásodott berendezést a szállított anyaggal betemetik. A mozgásjelző tehát esetenként igen fontos jelző, vezérlő, vagy reteszelő szerepet tölt be. A korábban alkalmazott mozgás jelző szerkezetek aránylag rövid idő alatt tönkrementek. Ennek legfőbb oka, hogy a mozgást mechanikai kapcso-, lattal viszik át az adott gépről a mozgásjelzőre. Közvetlen tengelykapcsolattal, keresztcsuklós tengelykapcsolóval, hajlékony tengellyel, dörzskerékkel, stb. Valamennyi megoldásnál a mechanikus kapcsolat a mozgó gép ós a mozgásjelző között anyagfeszülésekre, súrlódásokra vezet. Ezek a túlzott igénybevételek a mozgás jelzőket idő előtt tönkreteszik. A találmány tárgyát képező mágneses csatolású gépmozgásjelző a fenti hibáktól mentes, előállítása és alkalmazása egyszerűbb és gazdaságosabb, élettartama hosszabb, karbantartást alig igényel. A találmány szerinti gépmozgásjelző lényege az, hogy a mozgó gép és a mozgásjelző között mágneses kapcsolatot hoz létre. Ezt a mágneses kapcsolatot úgy alakítja ki, hogy'.a gépre, például annak tengelyére egy permanens mágnest erősít fel. Ez a mágnes úgy van felszerelve a tengelyre, hogy a pólusait összekötő egyenes a tengelyre merőleges irányban mutat. Ettől a mágnestől 10-— 30 mm távolságra pl. a tengely meghosszabbításának irányában helyezkedik el a tulajdonképpeni mozgásjelző. Ez utóbbi lényegében egy nyitott gerjesztőkörű polarizált jelfogóból áll. A jelfogó nyitott mágneskörének pólusai a mágnes felé néznek és annak szórt mágneses mezejében vannak. A. tengelyre szerelt permanens mágnes mozgása (forgása) esetén a polarizált jelfogó nyitott •mágnesköre váltogatott irányú gerjesztést kap. A váltogatott irányú gerjesztés következtében a jelfogó kontaktusa a tengely fordulatszámával azonos ütemben fog működni. Tekintve, hogy a tengely' és a mozgásjelző között mechanikus kapcsolat nincsen, a mozgás jelző szerkezetet mechanikus igénybevétel gyakorlatilag nem terheli. A találmány tárgyát képező mozgásjelző elvi felépítését a mellékelt „A" ábra ' szemlélteti, ahol az (1) a mozgó gép tengelye, (2) a tengelyre erősített permanens mágnes, (3) a permanens mágnessel szemben felszereit polárjelfogó nyitott mágnesköre, (4) a polárjelfogó permanens mágnes (5) a polár- jelfogó permanens mágneskeire, (6) a polárjelfogó kontaktus-szerkezete. . A találmány szerinti mozgás jelző több alkalmazási . lehetőséget nyújt. A „B" ábra egy példaképpeni kapcsolást mutat fordulatszám mérésére, illetve jelzésére. Itt a mozgásjelző váltó (morse) kontaktusa, mely a vizsgált gép tengelyének fordulatszámával szinkron fut, az impulzus-frekvenciamérés elvén működő távmérőkészülékkel analóg módon, a fordulatszám függvényében váltakozó egyenáramot állít elő. Az áramkörbe kapcsolt műszer kitérésre arányos a forgó tengely fordulatszámával, s így a műszer fordulatszámra kalibrálható. Ha a műszer helyére egy jelfogót kapcsolunk, az egy adott fordulatszám felett meghúz és mint jelzőkapcsoló alkalmazható. Egyenáramú táplálás esetén a mozgásjelző kontaktusait és a rákapcsolt kondenzátorokat (,,B" ábra) tekinthetjük úgy is, mint egy, a fordulatszám függvényében változó ellenállást. Ilyen értelemben felhasználható a kapcsolás hídkiképzésű mérő- és szabályozóáramkörökben.