148514. lajstromszámú szabadalom • Többszörös visszacsatolású oszcillátor (oszdirel)

148.514 3 amplitúdóval növekszik. Kibernetikai és fizioló­giai szempontból figyelemre méltó, hogy ezen áram­kör, és e felismerést általánosítva az összes ha­sonlók, melyek közül is kiemeljük a későbbiekben tárgyalandó 4. ábrát, mennyire plauzibilis modell­jei a fiziológiai kutatás egyik előterében álló tár­gyának a neuronnak (idegsejt, melyből az agyké­reg áll). A mondottak jelentőségére utalva említ­jük a gondolkodó gépeket, és azok bináris építő elemeit. Bizonyítás végett említjük, hogy megfe­lelő alapérzékenység esetén az áramkör maga is állíthat elő esetleg ritkán ismétlődő impulzusokat, mint például a szem idegek, továbbá, hogy meg­felelő amplitúdó viszonyok illetőleg koincidencia feltételek esetén „görcsös" állapotba is kerülhet, amikor ez elpusztulásra vezethet, vagy megfelelő esetben memória képességet jelent. A koinciden­cia feltételek memorizálásával ezen építő elemek­kel „reflex-ívek" alakíthatók ki, melyek stabil memória esetén „feltétlen", stabilizált — megerő­sített — memória esetén pedig „feltételes" jelleg­gel bírnak. 9. kiviteli példa gyanánt azt az esetet, említjük, mikor az lb. ábra szerinti áramkörből leszármaz­tatott 8. kiviteli példaként említett esetek bőví­tésével felhasználjuk —V2— lezárását is. Ezen minőségi bővítés következtében monostabil mul­tivibrator adódik. Nyugalmi állapotban a vissza­csatoló hurkok nyitottak, például azáltal, hogy egy segédcső —V2— katódját a rács feszültsége fölé emeli. Indítójel hatására az eddig vezető —VI— cső lezár, anód ja felugrik, —V2— kinyit, és lezárja a segédcső áramát. A kvázistabil álla­pot folyamán —C— kondenzátor az —RÍ— ellen­álláson át kisül, ezért —VI—• lezárása véget ér, az áramkör nyugalmi állapotába visszabillen és —C— lecsökkent hatásos kapacitásának megfele­lően feltöltődik —VI— rácsán át. Anódfeszültsé­ge tehát leesik, ezért leesik —V2—• katód ja is, te­hát a segédcső kinyit, és kinyitja a visszacsatoló hurkokat, mimellett a működés újabb indítójel hi­ányában magától megindulni nem tud. 10. kiviteli példa gyanánt említjük azt az ese­tet, mikor az la. ábra szerinti áramkörben az —RÍ— ellenállás helyett egy induktivitás van el­helyezve. Ezen minőségi változás hatására az áram­kör minőségileg átalakul, éspedig anti-rezonáns szelektív erősítővé, amennyiben a körerősítés az egész frekvencia tartományban kisebb az egység­nél, vagy antirezonáns oszcillátorrá, amennyiben a begerjedés feltétele teljesül. Megjegyezzük, hogy a másik hurok frekvenciafüggővé tételével egy másik frekvencia kiemelhető, illetve kitüntethető. Az áramkör működésére jellemző, hogy az anti­rezonancia frekvenciáján erősít, illetve rezeg a legkevésbé. A 10. kiviteli példa szerinti áramkör jellege alapján általánosítva, az 1—10. példákkal képvi­selt áramkör csoportot „anti" jelzővel közös kate­góriába foglalhatjuk. Az ellentett kategóriát azon áramkörök alkotják, melyek ezektől az időfüggő hurok elemeinek felcserélt helyében különböznek. A helycsere minőségi változás oka, melynek kö­vetkezménye az áramkörök minőségi jellegének invertációja. így az anti integrátor differenciátor­rá, az antirezonáns erősítő rezonáns erősítővé ala­kul, stb. Ezen áramköri kategória szemléltetésére két példát ragadunk ki. 11. kiviteli példa gyanánt említjük azt az ese­tet, mikor az la. ábra szerinti anti integrátor —C— és —RÍ— elemei fel vannak cserélve. Az áramkör differenciátor. Elvi kapcsolását a 2a. áb­ra tartalmazza. Az időfüggő hurok meghajtására a pontossági viszonyok szempontjából legelőnyö­sebb eset bemutatása végett ezúttal —V2—• ka­tódját választottuk. 12. kiviteli példa gyanánt azt az esetet említjük, mikor az lb. ábrából leszármaztatott, 9. kiviteli példa szerinti anti multivibrator —RÍ—• és —C— tagja fel van cserélve. Az áramkör multivibrator. Elvi kapcsolását a 2b. ábra tartalmazza. Nyugalmi állapotban —VI— vezet, és —V2— le van zárva. —V2— katód ját egy segédcső emeli a lezáráshoz szükséges értékre. A segédcső rácsára, vagy —VI—• katódjára adott indítójel hatására a visszacsatoló hurkok zárulnak, —VI—• lezár, —V2—> kinyit, '••—C— töltődni kezd. A kvázistabil állapot folya­mán —VI— rácsának feszültsége exponenciálisan csökkenő meredekségű töltődési görbével emelke­dik —V2— anódjának konstans feszültsége felé. Azonban a kvázistabil állapot utolsó szakaszában e töltődés jellege gyökeresen megváltozik. Ugyan­is —VI— kezdődő kinyitása —V2— anódjának emelkedésével jár, tehát megnő az a feszültség mely fele —VI—• rácsa tart. Ennek következtében az időzítő görbe exponenciálisan csökkenő mere­deksége előbb konstans, majd növekvő meredek­ségűvé válik, a folyamat integrálisán halmozódó jellegű, aminek hatása olyan, mintha a —VI— cső rácskarakterisztikájának nyitási könyöke kiélese­dett volna. Szembetűnő, hogy —VI— nagyfrek­venciás szempontból földelt rácsú erősítő, aminek következménye az impulzus kezdő homlokának nagy meredeksége. Megjegyzendő, hogy a kezdő homlok meredekségének megtartása érdekében —V2— anód-föld kapacitása hasznos szerepet tölt be ezen cső katóderősítő jellege miatt, tehát e kapacitás járulékos kondenzátor alkalmazásával biztosítható mértékű időre megakadályozhatja —V2— kimenő impedanciájának csökkenését. A kvázistabil állapot —VI— kinyitásával végetér, mikor is e cső katódja leesik, és —C— a rácson át kisül. Szemben a 9. példa szerinti esettel, most —C— valóságos kapacitásától függő idő alatt sül ki, tehát az impulzus végző homloka kevésbé me­redek, mint ott, amihez még hozzájárul az is, hogy —V2—• a negatív ugrást kevésbé viszi át, mint a pozitívat. A —V2— cső elhagyásával aíi áramkör erősen aszimmetrikus, astabil üzemmód­ba kerül. Az aszimmetria megszüntethető, többek között úgy is, hogy —C— kisülési idejét egy rács­áram, korlátozó ellenállás beiktatásával megnövel­jük. A felfutási idő megtartása végett ezt az el­lenállást egy kis kapacitás áthidalhatja. Az így ka­pott két időállandó egy dióda segítségével önma­gában nyilvánvaló módon függetleníthető. Termé­szetesen az —RÍ— ellenállás a kimenő kör más pontján, sőt nagyfrekvenciás szempontból zérus potenciálon is elhelyezhető, bár ez utóbbi eset a töltési görbe kedvezőtlenebb alakulása miatt né­hány tekintetben hátrányosnak minősül. Az 1—10. kiviteli példákkal képviselt anti áram­körök, és ezek 11. és 12. kiviteli példákkal kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom