148508. lajstromszámú szabadalom • Sugárzócsöves hőhasznosító

Megjelent: 1961. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.508. SZÄM 24. c. OSZTÁLY — HO—633. ALAPSZÁM Sugárzócsöves hőhasznosító Feltalálók: Hompola Tibor: ekl,-gépészmérnök,' Stark Bertalan-oki. kohómérnök1 és Szabó Károly —oki, gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. március 4/ A találmány szerinti egyen-ellenáramú turbu­lens légjáratú súgárzócsöves hőhasznosító az ed­dig ismert és főleg külföldön alkalmazott egyen­áramú, valamint ellenáramú hőhasznosítók előnye­it egyesíti. A találmány szerint e hőhasznosítóban, az egyenáramú szakaszban a 1 000 C° közötti füst­gáz a 20 C° hőmérsékletű levegőnek adja at me­legtartalmának egy részét, — elég intenzív hő­átadás mellett kb. 25—35 kcal/m2 ó C° — tekin­tettel a nagy hőmérséklet különbségre. A hideg levegő hűtőhatása a sugárzócsövet védiv kiégés el­len. A füstgáz az egyenáramú szakasz után beke­rül a berendezés ellenáramú részébe, és dacára alacsonyabb hőmérsékletének, hőtartalmának je­lentős részét még le tudja adni az ellenáramú hi­deg levegőnek. A találmányban ismertetett hőhasznosító, a je­lenleg ismert hőhasznosítóknál jobb hőátadási vi­szonyokkal rendelkezik, az előzőekben említett át­laghőmérsékletből kifolyólag. Az egyen-ellenáram alkalmazása továbbá biztosítja azt, hogy a hőhasz­nosító füstcsövének közepes falhőmérséklete se­hol sem lépi túl a közönséges ötvözetlen lemezek szilárdsági szempontból még megengedett maxi­mális közepes falhőmérsékletét. E szempont kü­lönösen hazai viszonylatban bír nagy jelentőség­gel, mivel kiküszöböli a magas Cr-Ni ötvözésű importanyagok alkalmazását. Az általánosságban ismert sugárzócsöves rekuperátorokkal szemben a találmányban ismertetett hőhasznosító belső ki­képzése — többszörös turbulencia keltése a leve­gőcsöben, valamint határrétegmegszakító bordák alkalmazására a levegőcső felületén — biztosítja a javasolt berendezés anyagi előnyeivel egyetem­ben a jobb hőátadási viszonyok elérését. A találmány lényegét tekintve két külön rész­ből áll. E két rasa az 1. ábrán látható —a— és <—b— zóna. Az —a— zóna a hőhasznosító egyen­áramú része, a —b— zóna a hőhasznosító ellen­áramú része. A következőkben' a zónák működé­sét külön-külön ismertetjük. Az —a— egyenáramú zóna összetevődik az —1— í'üstcsőből a —9— örvénylést keltő lemezekből, valamint a 2. ábrán látható a füstcsőre hegesztett ^-4— határréteg megszakítókból. A füstgáz az —1— füstcsövön törés és ellenállás növekedés nél­kül áramlik. A levegő 20 C° hőmérséklettel a —10— csőcsatlakozónál lép a berendezésbe majd az —1— füstcső és a —8—• levegőcső között a —9— lemezek, valamint a —4— határréteg meg­szakítók által létrejövő turbulens mozgás alatt felveszi a füstgáz által leadott hőmennyiséget. A levegő kb. 400 C° hőmérsékleten lép ki az —a— egyenáramú zónából a —11— csőcsonkon és csat­lakozik a —7— közös vezetékbe. A —b—• ellenáramú zóna összetevődik az —1— füstcsőből a —3— örvénylést keltő lemezekből, valamint a 2. ábrán látható —4— füstcsőre he­gesztett határrétegmegszakítókból. A füstgáz az —1— füstcsövön törés és ellenállás növekedés nél­kül áramlik. A levegő 20 C° hőmérséklettel az —5— csőcsatlakozónál lép a berendelésbe, majd az —1— füstcső és a —1— levegőeső között a —3—• lemezek, valamint a —4— határrétegmeg­szakítók által létrejövő turbulens mozgás alatt fel1 veszi a füstgáz által leadott hőmennyiséget. A le­vegő kb. 400 C° hőmérsékleten lép ki a —b—• ellenáramú zónából a —6— csőcsonkon és csatla­kozik a —7— közös vezetékbe. A berendezés tetején foglal helyet a —12— cső­védő ernyő. Szabadalmi igénypont: Sugárzó hőhasznosító, azzal jellemezve, hogy két részből tevődik össze; egy egyenáramú és egy ellenáramú részből, továbbá a szerkezetbe leme­zek vannak beépítve a levegő terelésére, valamint a palástra határrétegmegszakító bordák vannak hegesztve. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági é3 Jogi Könyvkiadó igazgatója 611804. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bélint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom