148502. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinktartalmú rézalapú ötvözetek olvasztásához

Megjelent: 1961. október 31. ÖKS2Á€0S MJlLMÁim HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.502. SZÁM 40. a. 15. OSZTÁLY — GO—699, ALAPSZÁM Eljárás cinktartalmú rézalapú ötvösetek olvasztásához Györfíy Gergely ok!, kohémérnök, Stefán Mihály oki. kohésnériiök, mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1*59, június 19. Cinktartalmú rézalapú ötvözetek olvasztásánál elég tekintélyes f.'-m veszteségek adótínak. Az ol­vasztás közben oxidáció folytán keletkező fém­oxidok, szilárd fémhulladékok és fémeseppek a sok cinkoxidot felvevő szilárd vagy igen sűrűn fo­lyó salakba keverednek, ami azután a beolvadásu­kat nagymértékben gátolja. Ezért az ilyen ötvöze­tek olvasztásakor ©lyan fedősókat használnak, me­lyek az oxidációt csökkentik és a beolvadás folya­mán az olvadt fém felületén filgfoly állapotban maradnak. Erre a célra javasoltak borax és szóda tartalmú fedősót, mely még egyéb alkali vagy föJdalkali fémek kloridjait, fluoridjait és foszfát­jait is tartalmazhatja. A lúgos hatású alkalívegyü­letek, mint szóda, hatására nátriumcinkát keletke­zik, melynek magas az olvadáspontja." Az effajta lúgos kémhatású fedősó gyorsan telítődik cink­oxiddal és így a hígfolyósságot hamar elveszti, éppen ezért nagy cinktartalmú ötvözetek beolvasz­tásához ez nem alkalmas. A salakba nagymennyi­ségű fémzárványok jutnak, melyeket az öntődék­ben nem tudnak visszanyerni, úgy, hogy azt külön kell feldolgozni. A szóda azonkívül a kemence­bélést megtámadja és hamar tönkreteszi. Cinkalapú ötvözetekhez, melyek tehát 50%-nál több cinket tartalmaznak, fedősóként bórsav és borax mintegy 1—1 arányú keverékét használják. E fedősó olvadáspontja közelfekszik az alacsony olvadáspontú cinkalapú ötvözetéhez, mely hőfokon viszonylag kevés cinkoxid képződik, ami a salak hígfolyósságát csak kis mértékben rontja. A réz­alapú ötvözetek magas olvadáspontjánál az effajta fedősó nem alkalmazható, mert a nagymértékű cinkoxid kép'ződés miatt a fedősalak a már fen­tebb említett okoknál fogva sűrűvé válik, esetleg meg is szilárdul a folyékony fém felett. Kísérleteink során meglepően azt találtuk, hogy ha nagy, 10%-nál nagyobb, rendszerint 20% és 44% közötti cinktartalmú rézalapú ötvözetek ol­vasztásához fedősóként bórsav és legalább két al­kalihaloid keverékét használjuk, a fedősalak mind­végig folyós marad, úgy, hogy az oxidálási és fém­veszteségek kicsinyek. Az ömlesztés során a salak­ban keletkező cinkborát gyakorlatilag fémzárvány mentes csomók alakjában úszik az alkalihaloid­keyerék hígfolyós olvadékán. E fedősót igen ered­ményesen használhatjuk olyan cinktartalmú, réz­alapú ötvözetek mégömlespjtéséhez, melyek alu­míniumszennyezést tartalmaznak. A megömlesztés során a szóban levő fedősóval igén gyorsan és hatásosan tudjuk az alumíniumszennyezéstől az ötvözetet megtisztítani. Bórsav jelenlétében a nát* riumfluorid a cinkoxiddal reagál és cinkfluorid képződik, mely a fémalumíniummal oserebomlé®­ba lép, amikor is alumíniumfluorid és fémeinfe 'képződik, az alumíniumfluorid a fölös nátriumfluo­riddal NasAl Fe vegyületté alakulva a salakba jut. Az alumíniumot el tudjuk az ötvözettől távo­lítani, ha a bo ma v-alkalihaloid elegy oly mennyi­ségű nátriumfluoridot tartalmaz, melynek mennyi­sége az ötvözetben levő alumíniumra számítva an­nak legalább 2,33-tizorosa és a fedősóban levő bór­sav összmennyisége az alumínium l,72-e*eresét teszi ki. -A találmány értelmében tehát. legalább 10% cinktartalmú rézalapú ötvözetek olvasztásához olyan, oxidáló adaléktól mentes savanyú kémha­tású fedősót alkalmazunk, mely 10—20% borsavat és legalább két alkalihaloidsó keverékét tartalmaz­za. Alkalihaloid keverékként célszerűen nátrium­klorid és káliumklorid mintegy egyenlő mennyisé­geit használjuk. További alkaiisóként. célszerűen nátriumfluorid lehet jelen. Abban az esetben, ha a beolvasztandó cinktartalmú rézalapú ötvözet alu­mmiumszennyezést is tartalmaz és az öjtvözetet az alumíniumtól mentesíteni kívánjuk, akkor leg­alább annyi nátriumfluoridot alkalmazunk, mint az ötvözetben levő alumínium súlyának 2,33-szo­rosa és legalább annyi bórsavat, mint az alumí­nium 1,72-szeres mennyisége. A találmány szerinti eljárást az alábbi ^példák kapcsán részletesen ismertetjük. 1. példa: 26,5% cink, 63% réz és 0,5 szokványos szeny­nyezést, mint vas, ón, ólom, nikkel szennyezést tartalmazó ötvözet olvasztására csatornás rendsze­rű indukciós kemencét használunk. Az ötvözet adagolása előtt a betétsúly 0,8%-ának megfelelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom