148448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás öntőminták előállítására

Megjelent: 1963. szeptember 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -JT 'SS­SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.448 SZÁM SE—945 ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: B 22 d Magyar osztály: 31 c 7—9 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás öntőminták előállítására Szerves Vegyipari és Műanyagipari Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Vancsóné Szmercsányi Ibolya oki. vegyész, Vöő Endre oki. vegyészmérnök, Lakatos Miklós gépésztechnikus, Aigner Ferenc gépésztechnikus, valamennyien budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. augusztus 27. A találmány eljárás, féimöntéshez alkalmas öntő­minta előállítására. A találmány értelmében az öntőmintát akként készítjük, hogy tartóelemekből, célszerűen hegesz­tett fémelemekből az öntőminta körvonalainak megfelelő vázat készítünk, annak felületét szövet­tel burkoljuk, melyet műgyantával itatunk, majd újabb műgyantával itatott szövetrétegeket viszünk fel és ezt a műveletet addig folytatjuk, míg a kívánt falvastagságot elérjük, majd a műgyantát kötni hagyjuk és az így kapott nyers öntőmimtát adott esetben méretre megmunkáljuk. Az öntő­minta készítésénél célszerűen úgy járunk el, hogy a vázra közvetlenül sűrűbb szövésű szövetet vi­szünk fel, melyet a műgyanta jól átitat, de azon keresztül nem csurog a váz belsejébe. A követ­kező szövetrétegekhez lazább szövésű anyagot alkalmazunk. A folyékony műgyanta oldat konzisztenciájának növelése céljából a gyantába tixotrop ásványi töltőanyagot, pl. kolloid szilieiumdioxidot, kaolint keverhetünk. Az öntőiminta felületének kialakításához tetsző­leges szövetet használhatunk. így alkalmazhatunk kenderből, lenből, jutából, műszálból vagy üveg­ből készült szövedéket vagy nemezt. Az impreg­nálásra alkalmazható oldószernélküli gyantákat, pl. poliészter kontaktgyamtát, epoxigyantát, me­lyek hidegen vagy melegen kötnek. Oldószert tar­talmazó műgyantáikat is alkalmazhatunk, poli­viinilacetát, vinilklorid-vinilaoetát kopolimerek ol­datait, vagy vizes emulzióit. Használhatjuk továb­bá fenol-formaldehid, fenol-karbamid, fenolnmela­min alapú gyanták oldatait, illetve emulzióit is. Különösen nagyobb méretű öntőminták eseté­ben célszerű, ha a vázat hegesztett acélelemekből alakítjuk ki. A váz körvonalait fém, célszerűen acélszalagból, vagy huzalból alakítjuk ki és meg­felelő merevítő tartókat is alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárást különösen előnyö­sen nagyméretű, vagy bonyolult öntőminták ké­szítésénél használhatjuk. A találmány szerinti eljárással készült öntő­minta súlya lényegesen kisebb, mint az eddig alkalmazott tömör fa vagy könnyűfém mintáké, ami nemcsak az eljárás gazdaságosságát növeli, hanem a minták kezeiésót is megkönnyíti. A műanyagfelüleit jó kopásállósággal rendelkezik és a vázzal együtt a minta szükséges szilárdságát is biztosítja. Esetleges sérülés gyorsan és könnyen javítható. A találmány szerinti eljárás kivitelére az alábbi példát adjuk meg, melyet a rajz kapcsán magya­rázunk el részletesebben. Az 1. ábra a minta vázát nézetben, a 2. ábra pedig műanyagréteggel burkoltan mutatja. A rajz 3ÖÖ0 mm. átmérőjű háromszárnyú hajó­csavar agyát és egyik szárnyát szemlélteti. A váz hegesztett acélelemekiből van kialakítva. Az agy elülső és hátsó felületét 2 lemezek alkotják, me­lyek az 1 henger végére vannak hozzáhegesztve. Az 1 hengerhez 4 bordák is hozzá vannak he­gesztve melyeik még a 9 gyűrű alakú tartókkal vannak rögzítve. A csavar vázát egymással he­gesztéssel egyesített 5—6—7 acél tartóelemek alkotják, melyek a csavaragyhoz a 3 tartó révén, mely a szárny végéig ér, továbbá egyéb érint­kező és hegesztéssel rögzített felületekkel vannak felerősítve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom