148444. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pszilocibin és pszilocin kinyerésére

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.444. SZÁM 30. h. OSZTÁLY - SA-1245. ALAPSZÁM Eljárás pszilocibin és pszilocin kinyerésére Sandoz A. G. cég, Basel (Svájc) Feltalálók: Heim Boger, Paris, Hof mann Albert, Bottmingen (Basel-Land) Brack Artúr, Riehen (Basel m.) Kobel Hans, Basel és Cailleux Roger, Pavillons-sous-Bois (Seine) A bejelentés napja: 1959. január 5. Svájci elsőbbsége: 1958. július 30. A találmány eljárás pszichotrop hatású eddig ismeretlen pszilocibin és pszilocin vegyületek ki­nyerésére gombaféleségekből. Olyan eljárást hoz­tunk létre említett vegyületek képzésére, amely­nek az a jellegzetessége, hogy a Psilocybe, Strop­haria, Conocybe, Panaeolus, Amanita vagy Russu­la fajtáknak természetes származású gombaanya­gából —• vagy mesterségesen tenyésztett gomba­anyagból, melyet az egyes gombaféleségek vagy ezek biológiai variánsainak vagy mutációinak kul­túráiból kapunk — természetes vagy mesterséges táptalajok beoltásával és ezeknek a kultúráknak inkubációja útján, napvilágnál vagy sötétben, 18 és 27 C° közötti állandó hőmérsékleten a ható­anyagokat ismert módszerek segítségével kivon­juk, tisztítjuk, egymástól elkülönítjük és adott esetben a halogéntói megszabadítjuk. Már ismeretes volt (Heim R., C. r. hebd. Se­ances Acad. Sei. 242, 965/1956/), hogy Mexikóban, Keletszibériában, Kamcsatkában, valamint Ázsiá­nak és Amerikának egyéb tájain a vadon tenyésző gombaféleségek egy sorát a bennszülöttek rituális célokra vagy mint élvezeti- vagy bódítószereket használják, minthogy ezek bevevése az ember tes­tére és elsősorban lelkületére különleges hatáso­kat idéz elő. Ezeknél az ún. hallucinogén gombák­nál a következő fajtákról van szó: Psilocybe, Stropharia, Panaeolus, Conocybe, Amanita, Rus-Bula. Azonban eddig még nem sikerült természe­tes eredetű gombamintákból vagy mesterségesen tenyésztett gombaanyagból a hatóanyagot elkülö­níteni, vagy pedig a vadon tenyésző gombákból kiindulva a hallucinogén hatású fajtákat labora­tóriumban olyan tájtalajfeltételek mellett tenyész­teni, hogy emellett aktív kiindulási anyag elegen­dő mennyisége a hatóanyagok kinyerésére prepa­ratív mértékben képezhető legyen. Olyan eljárást hoztunk létre, amely szerint a hallucinogén gombaféleségek eddig ismeretlen ha­tóanyagai előállíthatók. A szóbanforgó hallucino­gén gombaféleségek elsősorban a következők: Psi­locybe cearulescens Murrill var. Mazatecorum Heim, P. caerulescens Murrill var. nigripes Heim, P. Zapotecorum Heim, P. semperviva Heim et Cailleux, P. Aztecorum Heim, Stropharia cuben­sis Earle. Az eddig ismeretlen hatóanyagokat tisz­ta állapotban ismert módszerek szerint közvetle­nül a természetes eredetű gombaanyagból vagy pedig kultúrákon tenyésztett gombaanyagból nyer­jük, melyeket természetes vagy mesterséges szubsztrátumokon olyan termesztési módszerek felhasználásával alkalmazunk, hogy emellett a ha­tóanyagok kinyerésére preparatív mértékben az aktív kiindulási anyag iparilag használható meny­nyiségeit kapjuk. Az eljárást előnyösen a következő módon kivi­telezzük: A tenyésztéshez természetes szubsztrá­tumon olyan komposztot létesítünk, amely erjesz­tett búzaszalmából, továbbá kukoricalevelek és -szárak vagy vad fűszálak keverékéből áll, ezt a komposztot folyóvízzel alaposan mossuk, agyag­edényekben elosztjuk és autoklávban sterilizáljuk. A komposztot primerkultúrákból kapott micéli­ummal beoltjuk, mintegy két héten át 24—27 C°­on inkubáljuk, a kultúrákat steril homokkal be­födjük és üvegszekrényekben napvilágon 18—27 C°-on a nedvességtartalom állandó megtartása mellett magára hagyjuk. Négy-öt hét múlva meg­jelennek a terméstestek; kezdődő spóraképződés­kor egy-két hónap leforgása alatt időnként össze­gyűjtünk. Minthogy azonban nagyobb mennyiségű kiin­dulási anyag kinyerése ezen az úton kissé nehéz­kes, más tenyésztési módokat dolgoztunk ki. Emel­lett váratlanul azt találtuk, hogy a gombák ter­mése, in vitro, bőséges tápanyagú szubsztrátumo­kon természetes micélium helyett úgyszólván ki­zárólag aktív micélium és részben nagymennyisé­gű szkleróciumok, szegény tápanyagú szubsztrá­tumokon azonban csak az ismert terméstestek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom