148441. lajstromszámú szabadalom • Berendezés mészpor és cementklinker égetésére

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.441. SZÁM 17. e. OSZTÁLY — RO—256. ALAPSZÁM Berendezés mészpor és cementklinker égetésére dr. Rosa Josef, Drasov-ban és Petr Vlastimil, Brno-ban (Csehszlovákia) A bejelentés napja: 1960. február 17. Pótszabadalom a 144 238 lajstromszámú törzsszabadalomhoz A 144.238 számú magyar szabadalom tárgya mészpor és cementklinker égetőberendezésére vo­natkozik, melynél a füstgázok melegtartalmát a nyersanyag előmelegítésére használják fel, előnyö­sen többlépcsős hőkicserélőben. A találmány sze­rinti berendezés meghatározott számú, ismert mó­don összekapcsolt csatornákból áll, amely a gáz­áramlás irányában szűrőléc szerű, zsalu alakú ki­képzéssel van lezárva. A zsalu csatlakozási helyén az előremenő csatornában, alkalmas leszűkítéssel és a gázsebesség fokozásával nagyobb légritkulás képződik, úgy, hogy a gáz egy része a magával ragadt porszerű nyersanyaggal a zsalu torkolatá­ból az előremenő csatornába szívódik át és ily módon az egész hőkicserélőn szakaszosan halad végig. Az eljárás előnyösen lehetővé teszi az őrölt mészkőnek előmelegítését a forgó mészégető ke­mencébe való adagolás előtt. A megfelelő műkö­déshez előnyösen használható az '50—300 mikron finomságra őrölt mészkő frakciója. A felvetett problémát a szóbanlevő találmány tökéletesen megoldja, mely teljes egészében a 144.238 lajstromszámú szabadalomból indul ki és a hőkicserélő munka elvét teljesen magáévá te­szi. Az újdonság lényegében a por szerű nyers­anyag tömítésének kivitelezésében van, mégpedig az előremenő csatornába való szivattyúzást előse­gítő zsalurendszer helyett új elemet iktatunk be a rendszerbe. A találmány szerinti hőkicserélő sematikus áb­ráját és annak működését a rajz alapján iközelebb­/ről ismertetjük. A tulajdonképpeni hőkicserélő az —1—, —2— és —3— csatornákból álló rendszerből tevődik össze, mely —9-—, —10— és —11— csatornaívek­kel végződik és ismert módon a —4—, —5— cső­vezetékekkel van egymással összekötve. A forró füstgázak a —6— csővezetéken keresztül lépnek be a hőkicserélőbe és a —3— csatornán keresztül a feltüntetett nyíl irányában távoznak a készü­lékből. Az áramlás változása következtében a por­szerű nyersanyag a —9—, —10— és —11— csa­tornaívek külső körívein összesűrűsödnek. E he­lyen az ív (könyök) —12, 13— és —14— nyí­lásokkal van ellátva, amely nyílásokat az előre­menő csatorna torkával a —15— csővezetékek kö­tik össze. A csatlakozási helyen, a —-17—, —18— pontok­ban megfelelően kialakított szűkületekkel nagyobb értékű légritkítást érünk el, úgy, hogy a füstgáz egy részét a porszerű nyersanyag-tartalommal együtt a külső ívből az előremenő csatornába szívjuk át. Itt egyesül ez a főgázárammal és a nyersanyagot a —10—, illetőleg —11— ívek irá­nyában magával ragadja. Az utolsó ívből a nyers­anyagot a —16— csővezetéken át a —19— ciklon­ba, vagy más porleválasztó szerkezetbe vezetjük, ahol azt a gáztól elválasztjuk és a forgókemencébe adagoljuk. A ciklonból való kiesés meggátlása cél­jából az anyagáram útjába visszacsapó csappan­tyút, vagy más zárószervet iktatunk be. A —15— csővezeték ugyancsak visszacsapó csappantyúval van ellátva. Ily módon a nyersanyag az egész hőkicserélőn átmehet anélkül, hogy az egyes csatornáknak egy­mástól való elválasztása szükséges volna, az anyag gáztól való elválasztása, vagy azoknak összeelegyí­tése céljából. A nyersanyag részecskék csőívre ható röpítő és lendítő-erejének kihasználásával a nyersanyag hat­hatós tömítése lehetővé válik, a gáz egy részében, a könyök külső köríve mentén, az előremenő csatornából történő kiszívás előtt, függetlenül a nyersanyagszemcse méretétől. Ez a megoldás egy­idejűleg a 144.238 számú szabadalommal védett berendezés lényeges szerkezeti egyszerűsítését eredményezi anélkül, hogy annak jellegzetes mű­ködését megváltoztatná. A találmány különösen alkalmas klinkerek ége­tésénél, szárazeljárás esetében. Cementklinker elő­állításánál a találmány bevezetése nagymértékű tüzelőanyagmegtakarítást jelent, ennek következ­tében népgazdasági szempontból fontos teljesít­ménynövekedést eredményez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom