148439. lajstromszámú szabadalom • Üvegellenállások készítése és alkalmazása a híradás- és világítástechnikában

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.439. SZÁM 21. c. 54—56. OSZTÁLY - RE—310. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Üvegellenállások készítése és alkalmazása a híradás- és világítástechnikában Remix Rádiótechnikai Vállalat, Budapest Feltalálók: Rátky László és Kelen Tibor budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. január 26. A találmány redukált üvegalapanyagú elektro­mos ellenállások előállítására vonatkozik. Az elektromos iparban, főleg a híradás- és vilá­gítástechnikában a rohamos fejlődés következtében az ellenállások vonalán a következő megoldandó kérdések jelentkeztek: Az ellenállások geometriai méretének csökken­tése (miniatürizálás). Nagyfrekvenciás célokra indukciómentes ellen­állások készítése. Pozitív temperatúra koefficiensű ellenállások alkalmazása (pl. nagynyomású higanygőzlámpa, stb.). Különleges magas ohmértékű (GOhm, TOhm) ellenállások gyártása. Egyéb különleges igénybevételeket Kielégítő el­lenállások létrehozása. Ilyen pl. a nagyfeszültsé­gű (15 000 V) impulzusok szűrése. (Autógyertya zavarszűrő ellenállások.) Magas hőmérsékleten üzemeltethető ellenállások előállítása, stb. E megoldandó feladatokat maradéktalanul ed­dig megoldani még nem sikerült, mert pl. a ma­gas ohmértékű ismert rétegellenállás nem induk­ciómentes. Az évtizedekig használt, keramikus el­vek alapján készülő, kristályszén-réteg, bórkarbon­réteg, fémréteg, lakkréteg és műanyagkötésű tö­mör-ellenállásokkal nem is lehet a feladatokat megoldani. A megoldás csak üveg alapanyagú, tömör ellen­állásokkal érhető el. Ismert az irodalomból, hogy üveg, vagy kerá­mia alapanyagú testek fém- vagy félfém-anyagú elektromos vezető, vagy félvezető rétegekkel von­hatók be. (466.321 és 466.322 sz. kanadai szaba­dalmak, 1964 322 sz. USA szabadalom, ill. 587.802 sz. USA szab. bejelentés — 2.10.54). A bevonás, pl. a fémek ásványi savakban oldott alakjában magas hőmérsékletű üvegre való felvitelével tör­ténik. Ismert továbbá az is, hogy könnyen redukálha­tó oxidokat tartalmazó üvegből, pl. redukáló gáz­atmoszférában történő hőkezeléssel, annak felü­letére fém- vagy félfém réteget alakíthatunk ki. Az ún. vezető üvegek előállításánál általában e két ismert eljárás valamelyike használatos. Ezen ismert eljárások azonban fenti alakjukban megfelelő üvegalapanyagú ellenállások készítésé­re nem alkalmasak. Felismertük azonban azt, hogy ezen ismert eljárások módosításával, ill. to­vábbfejlesztésével a kívánt célokra alkalmas üveg­alapanyagú tömör elektromos ellenállástestek ké­szíthetők. A találmányunk szerinti eljárás redukált üveg­alapanyagú elektromos ellenállások előállítására hasznosítja az üveg felületi redukálhatóságát és abban különbözik az ismert eljárásoktól, hogy fe­lületileg redukált üvegport készítünk és azt leg­alább részben színtereléssel alakítjuk ellenállás­testté. A felületileg redukált üvegport kötőanyag­gal együtt ellenállástestté sajtoljuk, majd ezután színterelésnek vetjük alá. E színterelés történhet oly módon, hogy az teljes értékű és annak során a kötőanyag kiég, de vezethetjük oly módon is. hogy csupán részlegesen színterelődjék meg a re­dukált üvegpor és a színterelési művelet során csupán egyes üvegszemcsék kapcsolódjanak felü­letileg össze a kötőanyagban, miközben a kötő­anyag megszilárdul. Ezen eljárással elsősorban a gyengeáramú tech­nikában használható legkülönbözőbb tömör ellen­állástesteket nyerhetjük, h alapanyagokat az alábbiak szerint helyesen választjuk meg és ha­sonlóképpen az üvegpor szemcsenagyságát, a re­dukció körülményeit és a színterelés hőfokát meg­felelően állítjuk be. Alapanyagként célszerű oly üveget alkalmazni, mely SÍO2 mellett az alábbi fémek oxidjait vagy azok egy részét tartalmazza: föld-alkálifémek, al­kálifémek, titán, alumínium, ólom és emellett bór­-bizmut-antimonoxid közül egyet vagy többet. Az SÍO2 tartalmat célszerű 30—40% között meg­választani, a földalkálioxid (pl. CaO, BaO, MgO)

Next

/
Oldalképek
Tartalom