148436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tészták gáztermelő és gázvisszatartó képességének mérésére

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.436. SZÁM 42. 1. 9—12 OSZTÁLY — OA—196. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás és berendezés tészták gáztermelő és gázvisszatartó képességének mérésére Sütő- és Tésztaipari Kísérleti Intézet, Budapest Feltaláló: Gasztonyi Kálmán vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. június 3. A sütőipari termékek minősége nagymértékben függ attól, hogy a készítésükhöz felhasznált tész­tában az érés, valamint a kelés során mennyi gáz keletkezik, és ebből a gázból az erjedő tészta mennyit tart vissza. E viszonyok tanulmányozá­sára és mérésére különféle műszereket szerkesz­tettek, amelyek általában csak több mérés és több minta felhasználása után nyújtanak felvilágosí­tást a gázvisszatartó képességre. A tészta erjedése közben keletkező összes gáz­mennyiség mérésére szolgál például a Hayduok— Kusserow—Hampel-féle készülék, amelynek az a lényege, hogy a fejlődő gázok egy palackból a saját térfogatukkal azonos mennyiségű sóoldatot szorítanak ki egy mérőhengerbe. Ennek az eljá­rásnak az a hátránya, hogy csak az összes gáz­mennyiséget lehet vele meghatározni, a tésztában visszatartottat nem. Hasonló hátránya van a Bra­bender-féle fermentográfnak is, amelynél a kelet­kező gázok vízfürdőben úszó gumibaílonban gyűl­nek össze, és a ballon gáztartalmát írószerkezet regisztrálja. A visszatartott gázmennyiséget mérőhengerben vagy másmilyen, beosztással rendelkező edényben szokták mérni oly módon, hogy meghatározott idő eltelte után leolvassák a tészta térfogatnöve­kedését az edény beosztásán. Ennek az eljárásnak két hátránya van: egyrészt nem nyújt tájékozta­tást a keletkező összes gáz mennyiségéről, más­részt a tészta gázvisszatartó képességére sem ad helyes é-rtéket, mert vizsgálat közben a tészta az edény falához tapad, és így. a gáz diffú­ziója a tészta felületének nagy részén gátlást szen­ved. A felsorolt eljárások tehát vagy csak az összes, vagy pedig csak a visszatartott gázmennyiség mé­résére alkalmasak. E két tésztajellemző együttes mérésére Chopin zimotahigráf elnevezésű készü­léket szerkesztett, amely a gázfejlődés következ­tében kialakuló nyomásnövekedést mérte két lé­pésben: először közvetlenül, mérte, az összes gáz nyomását, majd a gázt széndioxid-elnyelő rend­szeren vezette keresztül, és így a visszatartott gáz mennyiségére adott felvilágosítást. Bonyolult­sága miatt ez az eljárás a gyakorlatban egyáltalán nem terjedt el. A fenti hiányosságokat küszöböli ki a találmány szerinti eljárás és berendezés, amely lehetővé teszi, hogy az erjedő tészták gáztermelő- és gáz­visszatartóképességét — az eddigi módszerekkel ellentétben — egyetlen meghatározás keretében, egyetlen (minta felhasználásával, egy időben mér­jük. A találmány további előnye, hogy a gázvisz­szatartóképességre jellemzőbb értéket ad, mint az eddigi, csupán ennek az értéknek a mérésért; szerkesztett berendezéseik; mert a tészta gázát­eresztő anyagból készült kosárban van elhelyezve, és így a gázdiffúzió zavartalansága az egész felü­leten biztosítva van. A találmány szerinti eljárást az alábbiakban a berendezés példaképpen választott és a csatolt rajzokon feltüntetett kiviteli alakja kapcsán is­mertetjük. Az 1. ábra az erjedő tészta befogadására szol­gáló drótkosarat, a 2. ábra a beosztással ellátott, kétrészes erjesztőedényt, a 3. ábra a kontakt hő­mérővel és fűtőberendezéssel ellátott termosztát­ba merülő erjesztőedény és a nívóedénnyel ellá­tott gázbüretta összekapcsolási módját mutatja. A 4. ábra két mérés egyidejű elvégzésére alkalmas kiviteli formát mutat. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően végzett mérés során az ismert térfogatú tészta­mintát az 1 drótkosárba tesszük, amelyet azután a térfogatbeosztással ellátott henger alakú, kétré­szes 2 erjesztőedénybe helyezünk. Az erjesztő­edény üvegből készül,- és két része rugókkal rög­zített csiszolattal illeszkedik össze. Az erjesztő­edényt a 3 vízfürdőbe helyezzük, amelynek hő­mérsékletét a kétfokozatú elektromos 4 fűtőbe­rendezéssel 25 és 40 C° között tetszőleges értékre állíthatjuk be +0,2 C° pontossággal. A fűtést

Next

/
Oldalképek
Tartalom