148416. lajstromszámú szabadalom • Jelző áramkör elektroncsővel és tranzisztorral
Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.416. SZÄM 21. a2 41. OSZTÁLY — LO—1470. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Jelző áramkör elektroncsővel és tranzisztorral Központi Fizikai Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: Sebestyén Béla oki. gépészmérnök Budapest, Vajda Ferenc oki. vili. mérnök Budapest A bejelentés napja: 1960. február 11. Egyes elektronikus berendezésekben szükséges mérni azt, hogy egy a mérendő mennyiséggel arányosan előállított egyenfeszültség egy szintet elér, vagy azt esetleg túllépi-e. Pl. frekvenciamérők, rate^meterek esetén a mérés elve az, hogy a mérőkészülék egy a beütésszámmal lineárisan, vagy más összefüggés szerint arányos egyenfeszültséget állít elő. Ha az arányossági törvényt ismerjük, az egyenfeszültséget mérő műszert pl. csővoltmérőt impulzusszám/időegység hitelesítéssel láthatjuk el. A jelző áramkört itt az egyenfeszültséget előállító körhöz csatlakoztatják és ha az egyenfeszültség bizonyos szintet elér, a jelző egység hang, vagy fényjelet ad ki. A mérendő mennyiséggel arányos egyenfeszültség általában nagy impedancián jelenik meg, s ezért szükséges már az indikáló műszer részére is impedanciatranszformáló csővoltmérő. A szokásos esetekben a jelző kört is a csővoltmérő kisímpedanciájú kimenetére csatolják. Maga a jelzőkör több-féle lehet. Egyik legismertebb alakja a Schmitt kör. A szokásos teljes jelzőkört a csővoltmérővel együtt az 1. ábra ábrázolja. —VIA— és —VIB~CSŐ a csővoltmérő áramköréhez —V2A— és —V2B—, a Schmitt körhöz tartozik. A Schmitt kör billenőkör, melynek a jelzés előtti állapotában —V2A— csöve zárva van, —V2B— csöve pedig nyitva. Ha az —E&—- feszültség egy előre beállítható értéket elér, a kör átbillen, —V2A— nyit és •—V2B— zár az Re-relé o áramnál kontaktust zár és ezáltal fény,, vagy hangjelet hoz létre csengő, v. lámpa révén. Ennek a megoldásnak hibája, hogy a szorosabb értelemben vett jelzőkör a differenciál-csővoltmérőnek csupán egyik katódjára csatlakozik. Maga a differenciál-csővoltmérő azzal az előnnyel rendelkezik, hogy a fűtő- és anódfeszültség változásait az M^műszerre nézve — szimmetriája révén — kiegyenlíti. Minthogy azonban a jelző kört ebben az alakjában csupán az egyik csőhöz tudjuk csatlakoztatni, ez a kiegyenlítő hatás elmarad, és a jelző áramkörben a fűtőfeszültség- és anódfeszültség-ingadozás, cső-öregedés, stb. hatása mérési bizonytalanság formájában jelentkezik. A találmány lényege az, hogy a jelző rendszer mérőkapcsait az indikáló műszer körével parallel kapcsoljuk s így a jelzőegység mérési biztonsága nagymértékben megjavul. Ilyen megoldást tranzisztoráramkör segítségével lehet egyszerűen megvalósítani. A tranzisztor-jelzőkor ráépíthető a differenciál-csővoltmérő katódjaira és a csővoltmérő tápkörétől független kisfeszültségű forrásból táplálható. A találmány szerinti áramkör a 2. ábrán látható. A jelző áramkör a csővoltmérő és a szorosabb értelemben vett jelző kör kombinációja. —VIA, VIB— a differenciál-mérő rész csövei, —Ti— és —T2 — pedig a szorosabb értelemben vett jelző -kör tranzisztorai, —R— és —P— a billenőkör érzékelő osztója. Normál állapotban'—Ti— nyitott —T2 — zárt. Ha a katódok közötti feszültségdifferencia a jelfeszültség következtében olyan módon változik, hogy —VIB— cső katódja bizonyos meghatározott értékkel pozitívabb lesz VAI katódjánál, a tranzisztor kör átbillen, azaz —Ti— nyit és —T2 — zár, a —T2 — kollektorkörében fekvő relé null áramnál kontaktuspárt zár és ezáltal a szükséges akusztikai ül. fényjelet vezérli. Ha a jelfeszültség értéke visszaesik a jelző szint alá, a billenőkör visszabillen, az —Re— relé meghúz, a kiadott jel megszűnik. A találmánynak még egy fontos tulajdonsága az, hogy segítségével differenciális mérés is végezhető, azaz olyan mérés, melynél a jelzőkör akkor szólal meg, ha két mért mennyiség közötti differencia bizonyos értéket ér el. Ebben az esetben az egyik jel-feszültséget —VIA—, a másik jel-feszültséget —VJB— rácsára viszik. A tranzisztorkör akkor billen át, ha a —ViB — rácsán levő jelfeszültség bizonyos meghatározott értékkel pozitívabbá válik a —VIA— rácsán levő jelfeszültségnél.
