148409. lajstromszámú szabadalom • Eljárás monoszubsztituált hidrazinszármazékok előállítására

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.409. SZÁM 12. q. 1—13. OSZTÁLY — HO—612. ALAPSZÁM Eljárás monoszubsztituált hidrazinszármazékok előállítására F. Hoffmann La Boche & Co. Aktiengesellschaft cég, Basel (Svájc) Feltalálók: Brossi Arnold vegyész, Riechen (Svájc), Schnider Otto vegyész, Basel (Svájc) .A bejelentés napja: 1959. október 10. Svájci elsőbbsége: Í95S. október 10. A találmány eljárás új monoszubsztituált hid­razinszármazékok és e vegyületek sóinak az elő­állítására, amelyek általános képlete R' R' \ / R' — { y~~ R — NH — NH2 R' R' I ahol R kettőtől négytagú egyenes láncú alkilén­vagj^ alkenilen-maradékot, az R' maradékok közül legalább 1 halogént, alkut, alkoxit, alkilaminot, vagy dialkilaminot, vagy két szomszédos R' együt­tesen alkilendioxit és a maradék R' hidrogént je­lent. A találmány szerinti eljárást az jelleimzi, hogy az R' ' R' \ { R' —€ S— E-fíalogán /—\ R' R II általános képletű halogenidet — ahol R és R' je­lentése a fentivel azonos — hidrazinnal vagy hid­razinhidráttal reakcióba hozunk, ha R alkenilen­maradékot jelent, ezt adott esetben hidrogénezzük és a kapott hidrazinvegyületet adott esetben sóvá alakítjuk. A fenti képletekben R'-vel jelölt maradék pl. alkilmaradék, mint metoxi, n-butoxi vagy ruamil­oxi; alkilaiminomaradék, mint metilaimino, etilami­no; dialkilaminomaradék, mint dimetilamino; di­etilamino; továbbá halogénatom, mint klór, bróm, stb. Két szomszédos R' maradék együttesen alkil­endioxicsoportot, különösen metiléndioxicsoportot jelent. A kiindulási anyagként használt II képletű he­lyettesített co-fenilalikil-halogenidek, illetve a>­-lenilalkenil-halogenidek részben új vegyületek. Ezeket pl. a gyűrűben megfelelően helyettesített benzaldehidből, az oldaliánc meghosszabbítása út­ját állíthatjuk elő. Ha az oldalláncot egy szén­atommal kívánjuk szubsztituált benzaldehidből ki­indulva meghosszabbítani, ezt pl. a következő mó­don érhetjük el: A helyettesített benzaldehidet redukcióval pri­mer alkohollá alakítjuk, az utóbbit foszfortrihalo­geniddel a megfelelő halogenidbe visszük át és ezt nátriumcianiddal nitrillé változtatjuk. Az utóbbi­nak magasabb nyomáson, íétnkatalizátor és am­mónia jelenlétében végzett katalitikus redukálása útján a megfelelően helyettesített fenetilaminhoz jutunk, amelyet alkalinitrittel kezelve primer al­kohollá alakítunk és halogénezünk. Az így kapott helyettesített fenetilhalogenid a találmány sze­rinti eljárás kiindulási anyagaként szolgálhat, de tekinthetjük közti terméknek is az aromás gyű­rűben megfelelően helyettesített magasabb homo­lóg fenilpropil- és fenilbutil-vegyületek előállítá­sa során. Ha ezekhez a vegyületekhez kívánunk jutni, még egy, illetve két láiichosszabbító műve­letet kell a fenti módon végrehajtani. A szubszti­tuált fenilpropil-, illetve fenilpropenil-halogemdek felépítése céljából a helyettesített benzaldehidet célszerűen malonsavval, vagy maloneszterekkel kondenzáljuk és a megfelelően helyettesített fa­héjsavvá és ennek észterévé alakíthatjuk. E szár­mazékok redukálása pl. alkalifémhidridekkel az aromás gyűrűben helyettesített cinnamilkarbino­jokhoz vezet el, amelyeket halogénezéssel a he­lyettesített fenilpropenil-halogeniddé alakíthatunk. A megfelelő feni Ipropilhalogenid eket pl. az előbb leírt fahéjsavak vagy észterek hidrogénezésével, a kapott hidrofahéjsav-származékoknak karbinol­lá való redukálásával, majd halogénezésével kap­hatjuk meg. A II képlet szerinti oj-fenilalkil-halo­genidek, illetve öj-fenilalkenil-halogenidek talál­mány szerinti reakcióját hidrazinnal, vagy hidra-

Next

/
Oldalképek
Tartalom