148404. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi anyagok flotálásához való gyűjtőreagens előállítására

Megjelent: 1961. szeptember 30. OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.404. SZÁM 1. c. OSZTÁLY — HA-597. ALAPSZÁM Eljárás ásványi anyagok flotálásához való gyűjtőreagens előállítására Halász András oki. bányamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. december 2. Az ásványi anyagok flotálással való kezelésénél a vizes zagyhoz gyűjtőreagenst adagolnak, mely az elkülöníteni kívánt anyagot habképző adalék és légbuiborékokkal létesített hab segélyével sze­lektíven a habtermékbe juttatja és így jó elkülöní­tést tesz lehetővé. A találmány hatásos gyűjtőreagens előállítására és annak a flotálásnál való alkalmazására vonat­kozik. Ügy találtuk, hogy igen hatásos és a vasoxid, vashidroxid, vasszilikát, titánoxid-íszilikát vagy fé­mes lusztrumú nehéz szilikátásvány szelektív el­különítésére, továbbá oxidos, karbonátos ásványok gyűjtésére alkalmas gyűjtőreagenst állíthatunk elő, ha nafténes jellegű ásványolaj párlatok kén­savas finomításánál a savgyanta elkülönítése után az olaj semlegesítésekor adódó víztartalmú szul­fonált terméket (szulfoszappant) levegő befúvatá­sával 50° feletti, előnyösen 90 és 100 C° közötti hőmérsékleten polimerizáló és kondenzáló keze­lésnek vetjük alá, addig, míg annak víztartalma 10% alá, előnyösen 5—1,5%-ra csökken. Az így kapott gyűjtőreageneből azután 40 C° alatti hő­mérsékleten, célszerűen környezet hőmérsékleten vizes emulziót készítünk és ezt adagoljuk a zagy­hoz. A gyűjtőreagens vizes emulziójának készítésé­nél utólag az emulzió harmadik fázisaként járulé­kosan ásványolajat, előnyösen gázolajat emulgá­lunk a gyűjtőreagens mennyiségére számított 1-—3-szoros mennyiségben. A gyűjtőreagens habképzése csekély, ami a flo­tálásnál előny, mert lehetővé teszi, hogy a legmeg­felelőbb minőségű és mennyiségű habképzővel optimális habot állítsunk elő. Ily módon a flotálás könnyen szabályozható. Különösen előnyösen használhatjuk kerámiai anyagok és üveggyártási ásványi anyagok, mint kvarchornok, kvarcit szennyező ásványainak ki­úsztatásához. Nagy szelektivitással gyűjt, a kiúsz­tatni nem kívánt ásványok a zagyban maradnak, miáltal a hasznos termék súlykihozatala igen nagy. Ha flotálással szennyező fémes szulfidokat is kell eltávolítani, a gyűjtőreagenshez kén- és foszfor­tartalmú ismert gyűjtöreagenseket járulékosan adagolhatunk, amikor is az üveggyártasi célokra szolgáló nyersanyagokból mint homokból, sziliká­tos kőzetekből, a bennük levő fémszulfid-szennye­zőket is egy flotálási folyamatban távolíthatjuk el. A találmány szerinti gyűjtőreagens előállítását és azzal való flotálást az alábbi példáikban ismer­tetjük. 1. példa: Ausztriai Matzen-i nafténos bázisú , olajpárlat kénsavas finomításánál savgyanta elkülönítése után az olaj semlegesítésekor adódó, mintegy 60% víz­tartalmú nyers szulfoszappant 80—90 C° hőmér­sékletre hevítjük és eközben levegőt fúvatunk át rajta, míg a víztartalom 5—1,5%-ra nem csökkent. E kezelés folyamán oxidációs és polimerizációs folyamatok mennek végbe, melyek a gyűjtőrea­gens hatásosságát megszabják. Hasonló hatású gyűjtőreagenst kapunk, ha a Matzen-i nyersolaj párlat kénsavas finomításánál adódó szulfonálási terméket 1/3 részig terjedő menyiségben lispei olaj párlat kénsavas finomítá­sánál adódó és a fenti módon kezelt szulfonálási termékkel helyettesítjük. Az ily módon kapott gyűjtőreagens 1 kg-nyi mennyiségét 10 kg, kénsavval pH = 3-ra sava­nyított vízben emulgáló berendezésben hidegén emulgáljuk, maid 2 kg gázolajat adunk hozzá és újból emulgáljuk. Stabil emulziót kapunk, melyet a flotáláshoz felhasználunk. A flotálási kísérlete­ket Denver-rendszerű alsólevegős kavarócellában végezzük, 1 kg-os tétekkel. A zagyot flotálás előtt mechanikus agitátorban kondicionáljuk oly mó­don, hogy 65—70% szilárd anyagot tartalmazó zagyot mechanikusan keverünk és kénsavval a pH értéket 3-ra állítjuk be. 1000 kg nemesítendő nyersanyagra számítva 1,5 kg gyűjtőreagensnek megfelelő emulziót adunk és 10 percig mechani­kusan agitáljuk, majd 3 pH értékű vízzel felhígít­juk. A zagy sűrűségét mintegy 300 g pro literre állítjuk be és • ezt vezetjük be a flotáláshoz hasz­nált cellába. A szokásos habképző adagot (pl. kre­zilsavat 20—30 g/tonna) adunk hozzá és levegő befúvatása mellett flotálunk. Üveggyártáshoz hasz­nált homokot flotálunk, mely 1,5 súlyszázalék

Next

/
Oldalképek
Tartalom