148388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás adszorbeálószerként szolgáló ioncserélőgyanták előállítására

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.388. SZÁM 38. c. OSZTÁLY — FA-411. ALAPSZÁM Eljárás adszorbeálószerként szolgáló ioncserélőgyanták előállítására VEB Farbenfabrik Wolfen cég, Wolfen, NDK Feltaláló: Haeder Henrik vegyésztechnikus, Wolfen A bejelentés napja: 1959. július 4. A Német Demokratikus Köztár saságbeli elsőbbsé ge: 1958. november 20. Adszorbeálószerként szolgáló ioncserélőgyanták ismeretes módon poliaminok vagy — iminek, különösen m-feniléndiamin aldehidekkel, különösen formaldehiddel, sósavas közegben történő kondenzálásával állíthatók elő. Az ilyen gyanták jól alkalmazhatók használati-, ivó- és hűtővizek derítésére, vasmentesítésére ós klórmentesítésére; alkalmasak továbbá nyerscukor-, invert cukoroldatok, valamint keményítőhidrolizátumok színtelenítésére is. Végül ezeket a gyantákat fémsó old átok legérzékenyebb tisztítására és ammóniavíz vasmentesítésére is használják. Az említett gyanták hatása lényegében az igen jó adszorbeáló tulajdonságoknak köszönhető. Az adszorpciós értéket melaszoldatok elszíntelemtésével határozzák meg. Ez pl. m-feniléndiamin-formaldehidgyaintáknál nagyságrendben 1500 és 1800 ccrri közötti érték. Meglepetésszerűen azt találtuk, hogy még lényegesen javított adszorpciós tulajdonságú m-feniléndiamin-formaldehid bázisú gyanták állíthatók elő, ha a gyanták szintézisekor az eddig alkalmazott m-feniléndiamin mennyiség egy része helyett további reakciórésztvevőként m- aminofenolt, naftilamint vagy 2,2'-diamino-l,r-dinaftilt adagolunk. Az így előállított gyanták adszorpciós értéke, egyébként azonosan maradó tulajdonságok mellett mint pl. .mechanikai szilárdság stb. az elöljáróban leírt tiszta m-feniléndiamin-formaldehidgyanták megfelelő értékének többszöröse. Ennek során megállapítható volt, hogy a szintézisinéi szükséges sósavmennyiségnek a m-feniléndiamin és a találmány szerinti említett 3 komponens egyikének 10 súlyrészére eső 20 súlyrészig való növelésé az adszorpciósérték növekedését eredményezi. Ennél nagyobb sósavmennyiség a túl gyorsan bekövetkező kondenzálás miatt veszélyezteti a találmány szerinti gyanták előállítását. Korábbi megállapításokkal szemben továbbá azt találtuk, hogy az ilyenfajta gyantáknál a vízmenynyiségek növelése az adszoirbeáláképesség rosszabbodását vonja maga után. Az alábbiakban, közölt példák a lehetséges optimális vízmennyiséget alkalmazzák s az első három példából az. adszorpciónak a sósavmennyiség növelésének hatására bekövetkező javulása látható. A találmány szerinti gyanták eredményesen alkalmazhatók azokon a területeken, ahol a technika állása szerint a tiszta m-feniléndiami:n-formaldehid gyantákat alkalmazzák. 1. példa: 27 súlyrész m-feniléndiamin és 13,6 súlyrész m-aminofenolt 32 súlyrész 32%-os sósavban és 150 súlyrész. vízben oldunk. Az oldatot 5 C°-ra hűtjük és 75 súlyrész 30%-os formaiint adunk hozzá, amiután a hőmérséklet 45 C°-ra emelkedik. A kondenzálás két perc után befejeződik; ezt követően a szilárd alakban kiváló gyantát ismeretes módon történő utókezelésnek vetjük alá. E gyanta adszorpciós értéke 4 átfutási idő után 1875 ccm színezékoldat. 2. példa: Az 1. példában megadott módon ebben az esetben a következő elegyet visszük reakcióba: 27 súlyrész m-feniléndiaimin 13,6 súlyrész m-aminofenol 53 súlyrész 32%-os sósav 150 súlyrész víz, és 75 súlyrész 30%-os formalin Ez a gyanta 4 átfutási idő után 4350 cm színezékoldat adszorpciósértékkel rendelkezik. , 3. példa: Az 1. példában megadott módon a következő anyagokat reagáltatjuk egymással: 27 súlyrész m-feniléndiamin 13,6 súlyrész m-aminofenol 55 súlyrész 32%-os sósav 150 súlyrész víz és 75 súlyrész 30%-os formalin Ennek a gyantának 4 átfutási idő után 4800 com színezékoldat az, adszorpciós értéke. Az ennek megfelelő tiszta m-feniléndi,amin-formaldehidgyanta adszorpciósértéke ezzel szemben 4 átfutási idő után csak 1630 ccm színezékoldat.