148326. lajstromszámú szabadalom • Huzal feszültségmérnő műszer

1961. október 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.326. SZÁM 42. k. 1—7. OSZTÁLY — TE—227. ALAPSZÁM Huzal feszültség mérő műszer Telekes György oki. mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. szeptember 23. A műszaki gyakorlat számos ágában felmerül az a kérdés, hogy mekkora egy húzott huzalban a húzófeszültség. E kérdés különösképpen felvető­dik a napjainkban mindinkább térthódító feszített vasbetonszerkezetek alkalmazása során. Ugyanis, ha egy feszített vasbeton víztároló medencénél, hídnál, vagy egyéb feszített szerkezetnél nem ál­lítható be pontosan a tervezett feszültség, e tény a szerkezet tönkremenetelét eredményezheti. A feszítőhuzalok,ba:i levő feszültség mérésére szolgáló műszerek közös elve, hogy a feszítőhuzalt kitérítik egyenes helyzetéből és a mesterségesen létrehozott irányváltozás miatt a huzal eredeti, egyenes helyzetébe kíván visszatérni. Ezáltal egy erőt fejt ki a műszerre. A huzal által a műszerre kifejtett erő arányos a mindenkori huzalerővel, illetve a huzalfeszültséggel. E műszereik között az a különbség, hogy a kifejtett erőt más-más mó­don mérik, pl. egyesek rugóval, mások pedig gyű­rűs dinamóméterrel. E műszerek konstrukciója helytelen, mert a huzaleltolás mértéke változó. Ugyanis az eltolás miértekét a mérőrugó össze­nyomódása, illetve a dinamóméter deformációja erősen befolyásolja, minek következtében e mű­szerek nem. lineárisak. E műszerek egy további hátránya, hogy egyszerre csak egy darab huzalon lehet feszültséget mérni, holott a gyakorlatban a huzalok főleg párosával fordulnak elő. A mű­szerekkel való mérés igen nehézkes, a; mérőórák 0 helyzetének beállítása pedig mérési hibák oko­zója, használatukat illetően nagy méretük is ked­vezőtlen. E hiányosságokon kíván segíteni jelen talál­mány tárgyát képező műszer. A találmány sze­rinti műszer elve hasonló az előbb említettekéhez. Itt is kitérítjük a huzalt egyenes irányából, oly módon, hogy míg a huzal felfekszik az „a" jelű horgokra, a „b" jelű ék a „c" jelű csavar forga­tása révén nekifeszül a huzalnak és azt ,,/]" ér­tékkel eltolja eredeti tengelyétől. Bármely feszült­ség tartományban az eltolás mértéke állandó. (A) A „d" jelű mutató az ,,e" jelű skálán egy ütköző révén felnagyítva .mutatja a „A" eltolás mértékét, tehát az igen pontosan beállítható. A kiegyenesed­ni akaró huzal nyomást gyakorol a ,,b" ékre, mely erő a huzalerővel arányos. E nyomóerőt, mint külső terhelést a ,,b" jelű ék, valamint a hozzá kapcsolódó csavar közvetítésével az ,,f" jelű két­támaszú tartóra hárítjuk. Közisimert, hogy közé­pen, öisszpontos erővel termelt kéttámaszú tartó lehajlása arányos a terhelő erővel, tehát jelen esetben a huzalerővel, illetve huzalfeszültséggel. A kéttámaszú tartó közepének lehajlását a mű­szerre felszerelt ,,:g" jelű lehajlásmérő órán leol­vashatjuk. Természetesen a műszert úgy célsze­rű használni, hogy laboratóriumi körülmények között már eleve oly módon kalibráljuk, hogy közvetlen összefüggést kapjunk a tényleges huzal­erő és a mérőórán, tett leolvasás között. A talál­mány szerinti műszerrel két db 5 mm 0-jű paten­tírozott acélhuzalban a feszítés során előállított legnagyobb, 10 500 kg/cm2 értékű feszültség + 0,25% pontossággal mérhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Huzalfeszültség mérő műszer azzal jellemez­ve, hogy a huzalfeszültség mérésére kéttámaszú tartója van, amelynek mérőórával mórt lehajlása arányos a mindenkori huzalfeszültséggel, továbbá a huzal állandó kitérésének biztosítására ütközője van, mely ütközőre szerelt áttétellel a huzal elto­lásának nagyított értékét mérőskála mutatja. 2. Az 1. igénypont -szerinti műszer kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a belső szerkezet a zárt műszerház által védett, továbbá a feszült­ségmérést több huzalon egy időben végzi. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 610433. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom