148321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szénbányászati meddőhányóból minta vételére mélyfúrással

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.321. SZÁM 5. a. OSZTÁLY — SU—249. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés szénbányászati meddőhányóból minta vételére mélyfúrással Suha Ferenc főmérnök, Pécs A bejelentés napja: 1959. szeptember 9. Szénbányászati meddőhányóknál a szokásos mélyfúrási eljárásokkal és berendezésekkel azok laza szerkezete miatt megbízható átlagminta véte­le nehézségekbe ütközik. Ezért a mintákat eddig kézi fúrású kanalas eljárással vételezték, amely azonban igen hosszadalmas és munkaigényes el­járás. A szokásos mélyfúró eljárásoknál alkalma­zott vízöblítést használni meddőhányóknál nem lehet, mert azoknak laza szerkezete miatt az öb­lítővíz és a felfúrt anyag nem ellenőrizhető hánya­da a hányóban elvész és így megfelelő mintát nem eredményez. Ugyancsak nem vezet eredményre az olyan öblítő eljárás sem, melynél az öblítővíz faj­súlyának csökkentése céljából ahhoz sűrített leve­gőt is kevernek. Tisztán levegőöblítéses fúrásnál a nedves szel­vényből a felfúrt anyagot a fúrófej fogai közül csak viszonylag nagy légnyomással lehet kiszaba­dítani és szállítani, ami a felfúrt anyag nem ellen­őrizhető hányadát a laza szerkezetű hányóanyag közé juttatja és így a felszínre kerülő anyag sem adja hű képét a fúrt szelvénynek. Szénbányászati meddőhányók tényleges széntar­talmát pontosan megadó megmintázásához azon­ban nagy érdek fűződik, mert a meddőhányó szén­tartalma igen változó, azonkívül az oxidáció, ill. a lassú kiégés folytán különböző szelvényekben igen nagymértékben változhat, ami az egész med­dőhányónak a szénkinyerésére történő feldolgozá­sát döntően befolyásolhatja. A találmány eljárás és berendezés, mellyel szén­bányászati meddőhányókból mélyfúrással viszony­lag egyszerű módon és gazdaságosan, tudunk meg­bízható, a fúrt szelvény összetételének tényleg megfelelő mintát vételezni. A találmány értelmében szénbányászati meddő­hányók megmintázására oly mélyfúrási eljárást használunk, melynél a felfúrt anyag kiszállítására légnemű közeget használunk és a fúrásnak leg­alább a nedves, illetve talajvizes szelvényében a légnemű közegtől elkülönítetten a fúrófejhez öb­lítővizet vezetünk és a légnemű szállítóközeget a víz kiáramlásánál magasabb szinten a vizes zagy­ra szívóhatást kifejtő módon áramoltatjuk ki, mi­mellett a víz- és légnemű közeg viszonylagos mennyiségeit 1 :100 fölötti értéken tartjuk és a talajvizes szelvényben a víz mennyiségét célsze­rűen úgy választjuk meg, hogy az időegységben a légnemű közeggel kiszállított víz mennyisége gyakorlatilag egyenlő a fúrófejhez vezetett víz mennyiségével, majd a légnemű közeggel szállí­tott felfúrt anyagot tartalmazó zagyot a légnemű közegtől és víztől a fúrt lyukon kívül célszerűen ciklon és ülepítőtartály segítségével elkülönítjük. Légnemű közegként célszerűen sűrített levegőt használunk, de használhatunk pl. égési erőgépek kipufogó gázait is. A légnemű közeg megadott térfogatai a normál térfogatra vagyis 1 atmosz­féra nyomású 0 C° hőmérsékletű gázokra vonat­koznak. A laza szerkezetű talajok, különösen meddőhá­nyók légszáraz szelvényében szállítóközegként lég­nemű közeget egyedül is használhatunk. A fel­fúrt száraz por alakú anyagot a fúrócsövöh át be­vezetett légnemű közeggel egyedül is kiszállíthat­juk. A földnedves vagy talajvizes szintekben azon­ban a fentebb megadott kombinált szállítóközeget kell alkalmazni. Ha a fúrást különösen laza szerkezetű talajok­ban végezzük, célszerű ha a fúró rudazatot bur­kolócsővel vesszük körül, mely a fúrórudazattal együtt forog és a fúrt anyagot a burkolócső és a fúrórudazat közötti térben szállítjuk. A fúráshoz a fúrófej és a fúrórudazat méreteit akként választjuk meg, hogy a rudazat kereszt­szelvénye a fúrófej keresztszelvényének legalább 60%-a, előnyösen 70—80%-a. Ily módon a viszony­lag kis keresztmetszetű gyűrűs hézagon át injek­tor hatással, finom vízpermetet tartalmazó légne­mű közeggel szállított felfúrt anyagot a fúrt lyuk oldalfalainak beomlási veszélye nélkül szállíthat­juk. Az 1. ábra száraz kőzetek mintavételéhez alkal­mas és csak sűrített levegővel működtetett fúró­berendezés vázlatos képének hosszanti metszete. A 2. ábra a fúrófej körzetének metszete nagyí­tott léptékben. A 3. ábra sűrített levegővel és öblítővízzel dol­gozó berendezés hosszanti metszete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom