148305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan ötvöző- és dezoxidáló hatású fedőpor előállítására, amellyel szerkezeti és ötvözött acélokat ötvözetlen szénacél-huzallal lehet fedettívű automata- és félautomata hegesztéssel hegeszteni

Megjelent: 1961. szeptember 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.305. SZÄM 49. h. 34—37. OSZTÁLY — Pl—151. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás olyan ötvöző és dezoxidáló hatású fedőpor előállítására, amellyel szerkezeti és ötvözött acélokat ötvözetlen szénacél-huzallal lehet fedettívű automata és félautomata hegesztéssel hegeszteni Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár Feltalálók: Blaskó Sándor oki. kohómérnök, Megyeri Béla gépésztechnikus A bejelentés napja: 1959. szeptember 21. Az acél hegesztésénél a hegvarrattői megkívánt szilárdsági, vagy egyéb — pl. kopásállóság, korró­zióállóság — tulajdonságok eléréséhez a hegesz­tési varratba ötvöző elemek bevitele szükséges. A fedettívű hegesztésnél a varrat megkívánt kémiai összetételéneik biztosításához, illetve a var­rat megfelelő fizikai tulajdonságainak eléréséhez szükséges ötvöző és kísérő anyagoknak a varrat fémbe való bevitelét a hegesztőhuzal ötvözésével valósították meg. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy az iparban ma használatos sokféle acélfaj­tához sokféle huzal kell és a sok ötvözőt tártai-' mázó hegesztőhuzal előállítása igen költséges. Ezért régóta foglalkoznak olyan eljárások kikísér­letezésével, amelyeknél a varrat ötvözése nem a huzalból, hanem a fedőporból történik. Ügyneve­zett olvasztott fedőporok erre a célra nem min­dig alkalmasak és sok fajta kell belőlük. A ke­ramikus fedőpor előállításához nagyüzemi beren­dezés kell és az előállítása költséges. Elvileg a legjobb megoldás egy célszerűen megválasztott összetételű olvasztott fedőpor és az ötvözök vagy azok oxidjainak együttes alkalmazása fedőpor gyanánt. Az ilyen keverékkel végzett hegesztésnél a hegesztéshez egyszerű, olcsó szénacél huzalt le­het használni ós a por összetételét az ötvözök változtatásával a hegesztendő acél összetételével összhangba lehet hozni. Az ilyen módon készült keverékek a gyakorlatban nem használhatók, mi­vel használat közben az egyes alkotók szemnagy­ság és fajsúly szerint elkülönülnek, a varrat össze­tétele bizonytalan és egyenetlen lesz. Ismeretes olyan eljárás, hogy a fent leírt ke­veréket vízüveggel keverik és úgy kötik egymás­hoz az alkotókat. Az ilyen vízüveges egyszerű kö­tés a nehézségeket nem oldja meg. Sok vízüveg használatakor az olvasztott fedőpornak megválto­zik a kémiai jellege, a por ötvöző hatása bizony­talanná válik, kevés vízüveg használatakor pedig a hatóanyag kötése nem megfelelő, az ötvözök használat közben lemorzsolódnak az olvasztott por felületéről és bekövetkezik a fajsúly -szerinti el­különülés. Nagyobb mennyiségű ötvöző pl. ferró­ötvözet hatására pedig fedőpor vezetővé válik és az ív nem a hegesztendő darabon, hanem a por­ban keletkezik. Ezért ezek az eljárások nem tud­tak általánosan elterjedni. A találmány szerinti eljárás a fenti hiányos­ságokat küszöböli ki. Kettős vízüveges kötést alkalmaz. Az első lépcsőben az ötvöző anyag szemcséit az olvasztott fedőpor szemcsék felüle­téhez rögzíti, a második lépcsőben pedig az egyes szemcséiket összefüggő szilikátréteggel vonja be. A kettős vízüveges kötéssel kötött fedőipornak megfelelő szilárdsága, kopásállósága van, haszná­lat közben az ötvöző és alapfedőpor aránya nem változik, fajsúly szerinti elkülönülés nem követ­kezik be. Az alkalmazott szilikát hártya a ferro­ötvözeteket elektromosan elszigeteli és így az ív jól tartható még a por 30% férni alkotó tartalma mellett is. Eljárásunk szerint pl. egy szabványos szerke­zeti acélnak ötvözetlen huzallal történő hegesz­téséhez szükséges fedőpor előállítása a következő­képpen lehetséges. Rendelkezésünkre áll egy meta­szilikát alapú olvasztott fedőpor, ami alatt szer­kezeti acél 1,8—2,5% Mn-tartalmú huzallal he­geszthető. A huzal Mn-tartalmának megfelelő mennyiségű ferromangánt kell a fedőporba be­vinni. Ez a Mn mennyiség a fedőpor 7 súlyszáza­lékának felel meg. Hegesztés közben a Mn egy része elsalakul; az elsalakulás meggátlása céljá­ból 0,5% kormot, vagy aktív szenet viszünk a ke­verékbe, ezzel a Mn mennyiséget 5%-ra lehet csökkenteni. Az olvasztott fedőport keverő dobba helyezük, hozzá teszünk 2% 50° Be sűrűségű 2,5 modulú vízüveget és a dobot addig forgatjuk, amíg a vízüveg a szemcséket egyenletesen be­vonja. Amint ez bekövetkezik, a 0,06—0,1 mm finomságra őrölt ferromangánt és szenet a dobba egyenletesen elosztva beadjuk. A dob forgatása közben a hatóanyag az egyes szemcsék felületén

Next

/
Oldalképek
Tartalom