148290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinktartalmú anyag kohósítására

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.290. SZÁM 40. a. 1—2 OSZTÁLY — ME—361. ALAPSZÁM Eljárás cinktartalmií anyag koMsítására Metallurgical Processes Limited and The National Smelting Company Limited carrying on business together in the Bahamas under the name and style of Metallurgical Development Company A bejelentés napja: 1958. december 17. Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1957. december 17. A találmány eljárás cinktartalmú anyag közelebbről pedig oxidos cinktartalmú anyagok kohósítására koksszal nagyolvasztókban. Oxidos cinktartalmú anyagok nagyolvasztókban való kohósításánál a cinktartaknú anyagot, abban az esetben, ha nem darabos, a kemencébe koksszal és a szükséges salakképző adalékokkal, mint mészszel történő adagolása előtt, agglomerálás céljából zsugorítják. A megömlesztés folyamán a kemencébe levegőt vezetnek be. A kemence alján megömlött salakot vezetnek el és a cinkvegyületek redukálásakor cinkgőz képződik, melyet a kemencegázokból mint fémcinket, cinkoxidot- és és cinkport nyernek ki. Ha a cinktartalmú anyag kitermelhető mennyiségű ólmot tartalmaz, a cinket kohósító kemencét felhasználhatjuk arra, hogy a cink- és ólomtartalmú anyagot kohósítsuk amikor is az elpárologtatott cink mellett megömlött fémólmot kapunk, melvet a kemence alján a megömlő"1

salikkn e^ u t c apolh ink me° A ni°\ oh / ob" i'i 1t

i -<• J lo i1

n t

1 TM ai an V i] il->o/( f )i Wl ii í t Ve1! ein iMn A " i \i 1 / -1 hnd 7iS) 1 appil me

1"! P ^ eb a t i'nokk'ú k ^i+ n foi Jul e]

o e i- 1 h -i 1 1 5

V mm i* e]i i i 1 1 ' b "> •>

l

_s

n elkul mt x k \" rv e1!

u^mH

1

ui'

lr t 11 it ir s n n ( ' ál 'n / f

T

í rl fiel he i nhao' «- t =at úfid akb \ s-t )leu+

i b

T

^k i- volt k"1

pit ti (ni 11 í^ii'f Pbc,> L i t fiidul P\ rs t cn ol >m szí Ifid bi^nvos T- am e n c ik sz l"i 1 1 in"e[ ^ípuml "n í 1 c Qi T

1

ul^n \au J *• VI Pl il li ni ' ( 1T>1 n il d i 1 i honi Mielatt in" oh^-tibi -niicnl ik e *• ; ^'idi is ím q i n í11

! kell at il ] itam < on! ^ i (Xidnik dii ^ ""-k kell l-i-i-i Eme p+

akikitas cg;

ik mo.3.,.i zs,.g..i_.) poi^oks, i.iely..J a ként kéndioxiddá oxidáljuk, melyet kénsavgyártáshoz hasznosíthatunk. A cink egy másik elsődleges forrása az oxidos ásvány, mint pl. kalamin (cinkkarbonát ZnCO?,) és willemit (cink-ortószilikát Z^SiOzi), kis cinktartalmú érc a franklinit, mely cink-, vas- és mangán-oxidokat tartalmaz. Ez az érc willemiítei együtt fordul elő. A találmány egyik tárgya a cink kinyerésének növelése az oxidos cinktartalmú anyagoknak kezelése során nagyolvasztókban, azáltal, hogy a kemencéből lecsapolt salak összetételét szabályozzuk. Mint egyéb nemvasfémek kohósításánál a cinket kohósító nagyolvasztóból rendszerint megcsapolt salak fő összetevői a vasoxid, a kalciumoxid és a kovasav. A nemvas fémkohászatban adódó vastartalmú salakok tartalmaznak bizonyos mennyiségű íerrioxidot, azonban a vas legnagyobb része ferro-oxid (FeO) alakjában van jelen és e szabadalmi leírásban — amint az a szakmában szokásos — a salakban levő vasoxid-tartalmat FeO-ra számítva adjuk meg. Eddig alkalmasnak talált salakösszetételnél a vasoxid (FeO) kalciumoxid és sziliciumdíoxid viszonyszámai a következők: 1,0 : 1,5 : 1,5. A találmány olyan, eljárás, melynél a cinket kohósító nagyolvasztóból megcsapolt salakot viszonylag kis cinktartalommal kapjuk, viszonylag csekély kokszfogyasztás mellett, amit azáltal érünk el, hogy az alumíniumoxid-tartalmat a kemencetöltetben viszonylag magas értéken, továbbá a kalciumoxid és sziliciumdioxid-tartalmat bizonyos határok között tartjuk. A kemencéből megcsapolt salak összetételét az alumíniumoxid-, kalciumoxid- és sziliciumdioxid-tartalmára vonatkoztatva ily módon beszabályozzuk. A találmány szerinti cink-ikohósításnál nagyolvasztóban a jelenlevő vas (kis mennyiség kivételével, mely néha vasszulfidként vagy vasarzenidként jelentkezik) a salakban mint vasoxid van jelen. Azok a fémek, melyek oxidjaikból a vasnál könnyebben redukálhatok, mint pl. réz, ólom és ón, a 'nagyolvasztóban redukálódnak és a salakban nem jelentkeznek lényeges mennyiségben. Egyéb fémek, melyek oxidjaikból a vasnál nehezebben redukálhatok, mint pl. a mangán és magnézium, a salakban oxidjaik alakjában vannak jelen. A salakképző összetevők vasoxid, kalciumoxid, sziliciumdíoxid. alumíniumoxid, mangánoxid.