148287. lajstromszámú szabadalom • Gépjárművek áruterhelésének automatikus mérése és jelzése

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.287. SZÁM 42. f. OSZTÁLY—LA—433 ALAPSZÁM Gépjárművek áruterhelésének automatikus mérése és jelzése Láng Ferenc anyaggazdálkodási vezető, Baliga István mérnök, Pogány Andor technikus, Németh Lajos mérnök, mindannyian budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. november 27. Gépjárművek (teherautó, vagon stb.) áruterhe­lését az eddig kialakult gyakorlat szerint bruttó mérési eljárással vagonmérlegeken, kocsimérlege­ken eszközölték. Ez a mérési eljárás természetesein helyhezkötött és a berendezés költséges volta miatt szórványos. Az adott súlyú áruk szállításá­nál különösebb nehézségek nem merültek fel, mert a járművet a megengedett terhelési határig tárolják be. Nehézségek merülnek fel azonban az előre le nem mért, vagy le nem mérhető áruk •szállításá­nál. Ilyenek pl. az ömlesztett anyagok, (gabona, homok, kő, kavics, mész stb.). Ezeknél a rakodó helyeken ritka esetben áll rendelkezésre vagon vagy kocsi mérleg. Különös mértékben felmerül­nek a nehézségek a gépkocsiknál, ahol a terhe­lési határ szigorúan rögzített és túl nem léphető, mert ez a szállításnál fellépő rázások és lökése1 ' következtében a gépkocsi rohamos tönkremene­teléhez vezet. A legtöbb esetben a gépkocsiveze­tőnek nincs módjában ellenőrizni a terhelés ér­tékét és így esetleg nem használja ki a terhelési lehetőségeket vagy az esetleges ellenőrzés céljából a mérőhelyekhez igen sok többlet utat kell meg­tenni. Célszerűnek látszik olyan berendezés kialakí­tása, amely lehetővé teszi egy értékhatáron belüli mérés közvetlen leolvasását és a terhelés ellen­őrzést függetlenítve minden külső mérési beren­dezéstől. Fenti feladatot a találmány szerinti berendezés oly módon oldja meg, hogy a terhet tároló sík vagy idom kiképzésű rakfelületeket a járműalvá­zába nem építjük be merev mechanikai rögzítés­sel, hanem rugalmas alátámasztással vagy felfüg­gesztéssel kapcsoljuk az alváz tartószerkezetéhez. Ez megadja a lehetőséget arra, hogy az áruhordó lap vagy idom a terheléssel arányos nyomást gyakoroljon a rugalmas alátámasztó vagy felfüg­gesztő szervre. A terhelés során fellépő nyomást a szokásos és ismert műszerekkel mérhetjük és ellenőrizhetjük. A rugalmas alátámasztás vagy felfüggesztés többféle megoldású lehet, pl. mecha­nikai rugó szerkezet, pneumatikus vagy hidrau­likus szerkezet és ezek kombinációi. Célszerűnek látszik biztonságánál és egyszerű­ségénél fogva a pneumatikus rugalmas felfüggesz­tés alkalmazása, mert a gyakorlatban mind jobban előtérbe kerülő pneumatikus rugózásnál szüksé­ges légnyomást előállító szerkezetek a kocsiban rendelkezésre állnak. A terhelésnél előálló nyomás­különbséget érzékeny manoiméterrel lemérhetjük és nincs különösebb akadálya annak, hogy ezt a mérő szervet csővezetéken át a kívánt helyre, pl. teherautónál a kezelőlapra helyezzük és így a vezetőnek rakodás alatt módjában van a terhelést, illetve raksúlyt minden különösebb nehézség nél­kül ellenőrizni. A rajz a találmány példakénti kivitelét tünteti fel: Az 1. ábra a berendezés elvi elrendezését, a 2. ábra a —6— nyomóhenger elhelyezését és kapcsolását, a 3. ábra a —3— rugalmas szerv elrendezését és kapcsolatát tünteti fel. Az —1— rakfelület a —2— keretbe van be­foglalva, a —2— keret az autó alvázához mere­ven van rögzítve. Az —1— rakfelület a —3— rugalmas szervekre van felfektetve, amely rugal­mas szervek a gépkocsi legnagyobb hasznos ter­helésénél nagyobb értékűre vannak előfeszítve és így a rakfelület a keret belső részén kialakított (3. ábra) —4— nem önzáró kúpokra fekszik fel. A rugalmas szervek feszítő erejét az —5—• össze­fogó csavar hordja és ezzel a keret alsó és felső öve tehermentesül. A —3— rugalmas szervek a rakfelület alatt azonos terheléssel vannak felfüg­gesztve és előfeszítve. A rugalmas szervek száma és azok elhelyezése a maximális terhelésnek meg­felelően több helyen történik. A mérés eszközlésére a —6— nyomóhengere^ szolgának, amelyek (2. ábra) a —7— kétkarú emeltyűkkel vannak összekötve. A —7— kétkarú emeltyűk a súlyaránynak megfelelő áttételezéssel bírnak és ezeken keresztül továbbítják a nyomó­hengerek erőkifejtését a —8— vonószemekhez, ameh/ek a rakfelülethez vannak mereven rögzítve. A plató középpontjában helyezkedik el —9— mér­leg szelep, amely szerkezetére nézve csupán egy ismert lefúvó szelep. A —6— nyomóheingerek a

Next

/
Oldalképek
Tartalom