148284. lajstromszámú szabadalom • Siklócsapágy, főleg sínjárművekhez

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.284. SZÁM 20. d. 12—17. OSZTÁLY — KO-1467. ALAPSZÁM Siklócsapágy főleg sín jár művekhez Knorr—Bremse G.m.b.H., München Feltaláló: Pesarese Friedrich mérnök, Hagen/Westfalen A bejelentés napja: 1960. január 28. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1859. január 31. A találmány csúszócsapágy (más néven sikló­csapágy), mely főleg sínjárművek tengely csapjai­nak ágyazására alkalmas. A vasúti csapágyak ed­dig szokásos kivitelénél általában véve olyan csapágyperselyt használnak, amelynél a tengely­csap felvételére hengeres furat szolgál és ez ter­mészetszerűleg valamivel nagyobb átmérőjű mint a csap. Ezeknek a csapágyaknak a hátránya, hogy olyan esetékben, amikor a tengelycsapra vízszin­tes irányú igen nagy erők hatnak, a tengely csap elmozdulhat és ez a csapágybélést nagyon erősen igénybe veszi, sőt megtörténhetik, hogy a csap­ágyfém törik vagy morzsolódik. Ez a jelenség kü­lönösen erős fékezésnél vagy a tolató munkánál tapasztalható, annyival is inkább, mert a rendező pályaudvarokon a munka szükségképpen durva kezeléssel jár együtt. A fent említett hátrányok kiküszöbölése végett javasolták már több persellyel ellátott tengely­csapágy alkalmazását, miáltal az ágyazás tényleg jobb. Az eddig ismeretessé vált ilyen csapágyak azonban viszonylag sok alaktrésziből állnak, igen pontos megmunkálást igényelnek és drágák, ami­hez még a nehéz szerelés hátránya is járul. Az ismert szerkezetekkel szemben a találmány/ más módon kívánja kiküszöbölni a hibákat oly siklós csapágy létesítése végett, amely .egyszerű szerelés mellett olcsón előállítható és a súlyerő okozta terhelés irányára merőleges igénybevéte­leket megbízhatóan képes felvenni, minden sérü­lés keletkezése nélkül. Ezt a célt a találmány ér­telmében úgy érjük el, hogy a siklócsapágynak a forgáscsapon felfekvő hordozó része és két oldalsó része van, melyek a csapot átfogják és emellett a csapágy valamennyi felfekvő felülete a szélek felé táguló kerületi résekkel van ellátva, amelyek a hidrodinamikai törvényszerűségeknek megfelelő ék alakot mutatnak. A találmány előnyös kiviteli alakjánál • csak a felső, hordozó perselynél használunk csapágy­fémet (kiöntést), viszont az oldalrészeknél csapágy­bélés nincs; emellett a hordozórész és a két oldal­rész között kisméretű aknák vannak az olaj szá­mára oly módon, hogy az akna falai a hordozó perselyrész végeivel együtt csepegtető éleket al­kotnak, amelyeket „legmélyebb" éleknek is szok­tak nevezni és amelyekről lecsepegő olaj a ten­gelycsapot keni. A rajz a találmány példaképpen! kiviteli alak­ját az 1. ábrán hosszmetszetben, a 2. ábrán pedig részleges keresztmetszetben szemlélteti. A rajzon vázlatosan jelölt 1 forgásosaphoz tar­tozik a találmány szerinti csapágy, melynek külső házát az ábrák nem mutatják. A csapágy felső része a csapot kis részben átfogó 3 perselyből áll, amelynek 5 középrésze veszi fel a tengelyre ne­hezedő súlyt. A középrész mellett kétoldalt van­nak a 7 és 9 vezetőrészeik, oly kialakításban, hogy mind az 5, mindpedig a 7 és 9 részek széleinél a furat kissé bővül, vagyis kismértékben eltávo­lodik a tengely csaptól. Ezzel azt érjük el, hogy azok a felületek, amelyeken a tengelycsap csúszik, a hidrodinamikai törvényszerűségnek megfelelő 11, 13 és 15 ék alakú réseket alkotnak. Ezek a rések egymás mellett vannak és az említett felső tartórészhez, valamint az oldalsó darabokhoz tar­toznak és közöttük van a 19 olajtartó furat vagy akna, amely a 3 perselyen hatol át. A tengely­csappal együttforgó, magábanvéve ismert (fel nem rajzolt) olaj-hajító a kenőanyagot a csapágyper­selyre dobja és így az említett aknák felső részé­nél levő olaj gyűjtő 21 csatornákban olaj halmo­zódik fel. Ez az olaj jut az említett ék alakú résekbe is. A 19 aknáknak az 5 tartórész felé fordított falai a tartórészen levő 13 ék alakú réssel együtt 23 csepegtető éleket alkotnak, amelyekről a kenő­anyag 1 csapra jut. Az 5 középső tartórészt meg­felelő kiöntő anyaggal, tehát csapágyfémmel (pl. fehérfém betéttel) látjuk el, amelyet a rajzon 25-tel jelöltünk. Az oldalsó 7 és 9 részeken ilyen csapágyfém-bélés nincs. Ennél a szerkezetnél a menetirányban vagy azzal ellenkező irányban fel­lépő és néha igen erős lökések kemény és szilárd

Next

/
Oldalképek
Tartalom