148221. lajstromszámú szabadalom • Nyújtómű, főleg rostipari fonógépekhez

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.221. SZÁM 76. b. 26—29. OSZTÁLY — TE—224. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nyújtómű, főleg rostipari fonógépekhez Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Dr. Zilahi Márton tudományos munkatárs, Budapest A bejelentés napja: 1959. augusztus 28. A fonóiparban hengeres nyújtáshoz többféle szerkezetet alkalmaznak, a nyújtómezőben levő és a hengerek között szabadon, szabályozatlanul úszó szálak szabályozására. E szerkezetek közül egyesek az úszó szálak és szabályozott szálak kö­zötti jobb kapcsolat biztosítása céljából a szál közti súrlódó erőket oly módon fokozzák, hogy a nyújtómező irányát megtörik. Az irányváltozás következtében, az irányváltozást okozó szerv — terelőlemez — felületére gyakorolt nyomás kö­vetkeztében a súrlódó erők .megnövekednek. Az irány eltereléssel dolgozó nyújtóművek al­kalmazása azonban korlátozott, mivel az irány elterelés szöge — elvileg is — legfeljebb 180" lehet. Ezt azonban a gyakorlatban nem lehet megvalósítani. Mivel e hatás fokozása kívánatos, a fonógép, illetve fonógépalkatrészeket gyártó vállalatok ezt a feladatot bonyolultabb berende­zések alkalmazásával oldották meg, A legismertebb megoldások ezen a téren pl. a nyújtómezőben elrendezett terelőhengerek alkal­mazása, vagy pl. tűs mezők létesítése. Egy másik megoldás' szerint a terelőlemezek különleges kiképzésével kívánják elérni a hatás növelését. Bármelyik eddigi irányeltereléssel dolgozó rost­ipari hengeres nyújtóművet vizsgáljuk, közös jel­lemzőjük, hogy a nyújtómezőben elérhető maxi­mális erő korlátozva van a szálfolyam egyoldalú felfekvése miatt. Tehát az eddigi megoldásoknál a terelőlemez görbülete következtében fellépő tömörítő erő nagysága, A N= P-d a ha az előfonal tengelyirányban fellépő húzóerő P, és a terelőlemez görbületéhez tartozó ívszög d «. Mivel a húzóerő nagysága (p) korlátozott, így a tömörítőerő {A N) végeredményben az a ívszög nagyságától — elvileg is legfeljebb 180° — függ. A találmány az ismert és eddig alkalmazott terelőlemezes nyújtóművek hatását többszörösére növeli, amelynek alapját az a felismerés képezi, hogy amennyiben a nyújtómű terelőszervét a kí­vánt görbületen ék metszetűre képezzük ki, ak­kor az ékhatás következtében a tömörítőrő egy­részt kétoldali hatást fejt ki, másrészt az ékszög felének szinuszával fordított arányban megnövek­szik. Tehát az a ívszögű terelőszerszámon fellépő tömörítőerő, P-d a ha a húzóerő = P, és az ékszög = 8. A fentiekből következik, hogy azonos nagyságú húzóerő mellett pl. 30° ékszög esetében a A M (ékhatás) kb. kétszerese az egyszerű ív tö­mörítő hatásának, A N-nek. A találmány szerinti hengeres nyújtómű lénye­ges, hogy a nyújtómezőben elrendezett terelő­szerszáma körív alakú és legfeljebb 90° hajlás­szögű ékpálya metszetű. A találmány szerinti terelőszerszám tehát egy olyan hegyes- vagy derékszögű hajlásszöggel bíró ékmetszetű, vályúszerű pálya, amely emellett még valamilyen ívszöghöz tartozó körív görbülettel is bír. Nyújtás közben az előfonal/szálfolyam a te­relőszerszám ékpályájában halad a kihúzó-henger­pár felé, miközben a körívgörbületű ékhatásnak megfelelő tömörítőerő lép fel. A körívgörbületű ékpályás terelőszerszám fel­szerelhető bármilyen típusú hengeres nyújtó­műre, jelentősége fokozottabb mértékben viszont ott van, ahol a heterogén alapanyag miatt az úszó szálak minél tökéletesebb szabályozása kí­vánatos, így elsősorban a háncsrostok fonásánál van jelentősége. A találmány szerinti nyújtómű úgy is kivitelez­hető, hogy az ékpályás terelőszerszám hatását a terelőszerszám és a kihúzó-hengerpár között el­rendezett irány elterelő szervvel növeljük. Irány­elterelő szervként alkalmazhatunk forgófelületet, pl. görgőt, de ugyanígy lehet nem forgó felületet, pl. fémtüskét is alkalmazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom