148219. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen leolvasású elektromos légnedvességmérő

Megjelenít: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.219. SZÁM 42. i. 3—20. OSZTÁLY — TE—188. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Közvetlen leolvasású elektromos légnedvességmérő Textilipari Kutató Intézet, Budapest Feltaláló: Zách Ferenc oki. gépészmérnök A bejelentés napja: 1958. július 9. A levegő relatív nedvességtartalmának meghatározására többféle berendezés ismeretes. E mérőberendezések közül az August-féle pszichroméitert és a hajszálas higrométert alkalmazzák leginkább. Az August-féle pszichrométer hátránya, hogy a levegő relatív nedvességtartalma nem olvasható le róla közvetlenül. Az általa adott mérési eredményekből a műszerhez tartozó diagram segítségével, vagy számítások útján lehet meghatározni a relatív nedvességtartalom százalékos értékét. A haj szálas higrométer közvetlen mutatja a relatív nedvességtartalmat, azonban e műszerek használhatósága a felhasználás helyét illetően korlátozott. Ugyanis minden egyes műszert a bele épített hajszál egyéni tulajdonságainak megfelelően, a környezeti behatásokra tekintettel kell kalibrálni, így más környezetben, más helyen nem használható minden további nélkül. Hátránya még, hogy a műszerbe épített hajszál elég rövid idő alatt kifárad és emellett még a környezet hőmérsékletét sem mutatja. A találmány tárgyát képező légnedvességmérő mentes az ismert hasonló célú mérőműszerek hiányosságaitól, mert vele a relatív nedvességtartalom százalékos értéke közvetlenül, minden számítás és diagram vagy táblázat használata nélkül megállapítható, továbbá mert működése és pontossága az időtől, valamint a felhasználás helyétől független. A találmány szerinti légnedvességmérőnél a száraz — és nedves hőfok mérésére egy-egy elektromos ellenállásmérő szolgál, amelyek mérőellenállásai egy-egy vilamos ellenállásmérő műszerhez, célszerűen kereszttekercses műszerhez vannak kapcsolva, és e műszerek úgy vannak elhelyezve, hogy mutatójuk keresztezési pontja a műszer skáláját képező diagramon levő relatív nedvességet jelző vonalakon a megfelelő százalékos értéket mutassa. • A találmány részletesebben a csatolt rajzmellékleten bemutatott példakénti műszer kapcsán az alábbiakban van ismertetve. A rajz 1. ábráján a műszer elölnézetben van vázlatosan bemutatva, míg a 2. ábra az 1. ábrának megfelelő felülnézet. A villamos ellenállásos hőérzékelők — ezek nincsenek a rajzon feltüntetve —• a vizsgálandó térben vannak elhelyezve. Ezek a, hőérzékelők kis hőtehetetlenségű ellenálláshuzalból készülhetnek és védőtokban vannak elhelyezve. Az egyik hőérzékélő a szárazhőfok mérésére szolgál, a másik a nedveshőfok mérésére. Ez utóbbi kalikó anyaggal van bevonva és e bevonat vízzel érintkezik. Amennyiben a hőfokérzékelők környezetében nincs meg a szükséges légáramlás, akkor egy kis ventillátor segítségével biztosíthatjuk a szükséges 2—4 m/sec-os légsebességet. A két ellenállásos hőérzékélő egy-egy kereszttekercses ellenállásmérő műszerhez van kapcsolva, amely műszerek célszerűen egymás fölött helyezhetők el egytengelyű helyzetben. A rajz szerinti példánál a felső 7 műszerhez a szárazhőfok meghatározására szolgáló, tehát csupasz hőérzékélő van kapcsolva, míg az alsó műszerhez a nedves pólyával ellátott hőérzékélő, amely a nedves hőfok meghatározására szolgál. A 7 kereszttekercses műszerek forgástengelyei egy egyenesbe esnek. A felső műszer tengelyéhez a' 6 mutató, az alsóéhoz az 5 mutató kapcsolódik. Az 5 és 6 mutatók az 1 skálalap előtt mozognak.. Az 1 skálalapon a 3 szárazhőfok skála és a 4 nedveshőfok skála mellett a relatív nedvesség százalékos értékeit mutató 2 vonalak is fel vannak tüntetve. A rajz szerinti példánál a szárazhőfok mérésére szolgáló műszer 6 mutatója olyan x szögben van meghajlítva, hogy a nedveshőfokot jelző 5 mutatóval képezett metszéspontja az 1 skálalapon éppen az illető hőfokoknak megfelelő relatív