148208. lajstromszámú szabadalom • Készülék talajok víztartalmának és/vagy fajsúlyának gyors meghatározására

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.208. SZÁM 42. i. 3-20. OSZTÁLY — RA—351. ALAPSZÁM Készülék talajok víztartalmának és/vagy fajsúlyának gyors meghatározására Ránky Árpád műszerész kisiparos, Pomáz, Acs Péter mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1980. január 26. A találmány talajok víztartalmának és faj súlyá­nak meghatározására szolgáló készülék, amellyel azok meghatározása a munkahelyen illetve tere­pen is pár perc alatt és nagy pontossággal végez­hető. Üt- és hídépítéseknél, nagy súlyú felépítmé­nyek létesítésénél fontos követelmény, hogy a ter­helést hordozó talaj nagy teherbírású és állékony legyen. E tulajdonságok csak a talaj megfelelő tömörsége esetén jönnek létre, a kellő tömörséget pedig — minimális tömörítő munka felhasználásá­val — csak optimális víztartalom esetén lehet el­érni. Ezért nagyon fontos, hogy a talaj víztartal­mát . építés közben folyamatosan ellenőrizzük és ennek alapján — ha lehet — szabályozzuk. A víztartalom munkahelyi gyors meghatározá­sára a cementes talajstabilizációval készített útala­pok és koptatórétegek esetén is szükség van. Az ismert, víztartalom meghatározására szolgáló készülékek már nem felelnek meg a modern és gyors építési technológiák követelményeinek. A szárítókályhás készülékeknél illetve eljárások­nál a vizsgáló berendezés rendszerint nem a mun­kahelyen, hanem attól távollevő laboratóriumi helyiségben van. A feltáró talajfúrással vett talaj­mintát légzáró csomagolásban kell a laboratóri­umba szállítani, ami komoly csomagolási problé­mát és időveszteséget jelent. A szárítás következ­tében maga a vizsgálat is hosszadalmas. A vizsgá­lat lassúsága következtében a talaj víztartalmának változását nem lehet kellően figyelemmel kísér­ni, mert mire a vizsgálati eredmény megérkezik, a munkahelyen pillanatnyilag mozgatott talaj víz­tartalma már mégváltozott, ami az ily módon el­végzett vizsgálatok eredményét bizonytalanná te­szi. Ismert olyan munkahelyi gyors meghatározó készülék, amely karbidgázzal működik. Ennek hi­bája, hogy csak 20 g súlyú talajminta befogadá­sára képes és ezért durva szemcséjű talajok, pl. kavics és beton adalékanyagok víztartalmának meghatározására nem alkalmas. Az Archimedes-elven alapuló, a felhajtóerővel csökkentett súlyt mérő másik ismert készülék durva szemcséjű anyagok vizsgálatára is alkal­mas, azonban a vizsgálat ennél is hosszú időt vesz igénybe és a kísérlet ismétléséhez új mintát kell bekészíteni. A készülék kalibrálását eseten­ként minden talajra el kell végezni. A találmány célja a talajok víztartalmának meghatározására olyan készülék létesítése, amely­lyel a vizsgálat az építkezés helyén, a minta szá­rítása és ismételt bekészítése nélkül, pár perc alatt nagy pontossággal elvégezhető. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy két, egymással gáznemű anyagot át- v eresztő lyukak segítségével összeköthető, illetve a lyukakat lezáró szelep vagy csap segítségével egymástól elkülöníthető zárt légtere, az egyik légtérbe gáznemű anyagot szállító szivattyúja, a légterekben levő nyomást jelző nyomásmérője van, a másik légtere a talajminta befogadására alkalmas oldható tartályként van kialakítva, mely­nek a belső légteret a külső légtérrel összekötő illetve attól elválasztó csapja vagy szelepe is van. Az ábra a találmány szerinti készülék egy pél­daképpeni kiviteli alakját metszetben szemlélte­ti. A készülék hengeres 1 edénye felül nyitott. A 2 fedőrészben a zárt 3 légkamra van kialakítva. Üzemi állapotban a 2 fedőrész az 1 edény felső peremére van helyezve és három vagy több, az 1 edény alsó peremére erősített pl. ,,U" alakú 4 tartóidomba befogott 5 csap körül elfordítható 6 ' csavarral és 7 anyával ún. kengyeles csavarokkal az 1 edény felső peremére van szorítva. A 6 csa­varok szorító helyzetben a 2 fedélrész karimájá­ban levő 8 kivágásokban helyezkednek el. A 2. fedőrész alsó lapfelületébe bemunkált kör­horonyban az 1 edény pereme és a 2 fedélrész kö­zött a 9 tömítőgyűrű van, amely a fedőrész edény­rehelyezése után az edény belső terét légmente­sen zárja. Az 1 edény belső terét a 3 légkamra terével a 10, II és 12 lyukak kötik össze. A 11 lyukban levő 13 szelepgolyót a 14 csavarral a 12 lyuk sze­lepülésként kialakított csatlakozónyílásához nyom­va, az 1 edény belső tere a 3 légkamrától elvá­lasztható. A 3 légkamra falába légzáróan beerősített, elő­nyösen kézi 15 légszivattyú csatlakozórészébe a

Next

/
Oldalképek
Tartalom