148208. lajstromszámú szabadalom • Készülék talajok víztartalmának és/vagy fajsúlyának gyors meghatározására
Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.208. SZÁM 42. i. 3-20. OSZTÁLY — RA—351. ALAPSZÁM Készülék talajok víztartalmának és/vagy fajsúlyának gyors meghatározására Ránky Árpád műszerész kisiparos, Pomáz, Acs Péter mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1980. január 26. A találmány talajok víztartalmának és faj súlyának meghatározására szolgáló készülék, amellyel azok meghatározása a munkahelyen illetve terepen is pár perc alatt és nagy pontossággal végezhető. Üt- és hídépítéseknél, nagy súlyú felépítmények létesítésénél fontos követelmény, hogy a terhelést hordozó talaj nagy teherbírású és állékony legyen. E tulajdonságok csak a talaj megfelelő tömörsége esetén jönnek létre, a kellő tömörséget pedig — minimális tömörítő munka felhasználásával — csak optimális víztartalom esetén lehet elérni. Ezért nagyon fontos, hogy a talaj víztartalmát . építés közben folyamatosan ellenőrizzük és ennek alapján — ha lehet — szabályozzuk. A víztartalom munkahelyi gyors meghatározására a cementes talajstabilizációval készített útalapok és koptatórétegek esetén is szükség van. Az ismert, víztartalom meghatározására szolgáló készülékek már nem felelnek meg a modern és gyors építési technológiák követelményeinek. A szárítókályhás készülékeknél illetve eljárásoknál a vizsgáló berendezés rendszerint nem a munkahelyen, hanem attól távollevő laboratóriumi helyiségben van. A feltáró talajfúrással vett talajmintát légzáró csomagolásban kell a laboratóriumba szállítani, ami komoly csomagolási problémát és időveszteséget jelent. A szárítás következtében maga a vizsgálat is hosszadalmas. A vizsgálat lassúsága következtében a talaj víztartalmának változását nem lehet kellően figyelemmel kísérni, mert mire a vizsgálati eredmény megérkezik, a munkahelyen pillanatnyilag mozgatott talaj víztartalma már mégváltozott, ami az ily módon elvégzett vizsgálatok eredményét bizonytalanná teszi. Ismert olyan munkahelyi gyors meghatározó készülék, amely karbidgázzal működik. Ennek hibája, hogy csak 20 g súlyú talajminta befogadására képes és ezért durva szemcséjű talajok, pl. kavics és beton adalékanyagok víztartalmának meghatározására nem alkalmas. Az Archimedes-elven alapuló, a felhajtóerővel csökkentett súlyt mérő másik ismert készülék durva szemcséjű anyagok vizsgálatára is alkalmas, azonban a vizsgálat ennél is hosszú időt vesz igénybe és a kísérlet ismétléséhez új mintát kell bekészíteni. A készülék kalibrálását esetenként minden talajra el kell végezni. A találmány célja a talajok víztartalmának meghatározására olyan készülék létesítése, amelylyel a vizsgálat az építkezés helyén, a minta szárítása és ismételt bekészítése nélkül, pár perc alatt nagy pontossággal elvégezhető. A találmány a kitűzött feladatot azzal oldja meg, hogy két, egymással gáznemű anyagot át- v eresztő lyukak segítségével összeköthető, illetve a lyukakat lezáró szelep vagy csap segítségével egymástól elkülöníthető zárt légtere, az egyik légtérbe gáznemű anyagot szállító szivattyúja, a légterekben levő nyomást jelző nyomásmérője van, a másik légtere a talajminta befogadására alkalmas oldható tartályként van kialakítva, melynek a belső légteret a külső légtérrel összekötő illetve attól elválasztó csapja vagy szelepe is van. Az ábra a találmány szerinti készülék egy példaképpeni kiviteli alakját metszetben szemlélteti. A készülék hengeres 1 edénye felül nyitott. A 2 fedőrészben a zárt 3 légkamra van kialakítva. Üzemi állapotban a 2 fedőrész az 1 edény felső peremére van helyezve és három vagy több, az 1 edény alsó peremére erősített pl. ,,U" alakú 4 tartóidomba befogott 5 csap körül elfordítható 6 ' csavarral és 7 anyával ún. kengyeles csavarokkal az 1 edény felső peremére van szorítva. A 6 csavarok szorító helyzetben a 2 fedélrész karimájában levő 8 kivágásokban helyezkednek el. A 2. fedőrész alsó lapfelületébe bemunkált körhoronyban az 1 edény pereme és a 2 fedélrész között a 9 tömítőgyűrű van, amely a fedőrész edényrehelyezése után az edény belső terét légmentesen zárja. Az 1 edény belső terét a 3 légkamra terével a 10, II és 12 lyukak kötik össze. A 11 lyukban levő 13 szelepgolyót a 14 csavarral a 12 lyuk szelepülésként kialakított csatlakozónyílásához nyomva, az 1 edény belső tere a 3 légkamrától elválasztható. A 3 légkamra falába légzáróan beerősített, előnyösen kézi 15 légszivattyú csatlakozórészébe a