148198. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víznívó alatti szedimentek tömeges kitermelésére, valamint eljárás a berendezés folyamatos üzemben való alkalmazására, különösen mederképzéshez való felhasználására

Megjelent: 1962. november 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Hjr-"^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.198. SZÁM 84. d. OSZTÁLY — LE—338. ALAPSZÁM Berendezés víznívó alatti szedimentek tömeges kitermelésére, valamint eljárás a berendezésnek folyamatos üzemben való alkalmazására, különösen meder­képzéshez való felhasználására Lévárdi Ferenc oki. bányamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. március 3. A találmány víznívó alatti szedimentek tömeges kitermelésére való berendezés, valamint eljárás a találmány szerinti berendezésnek folyamatos üzemben való alkalmazására, különösen meder­képzéshez való felhasználására. Ilyen mederképzés például vízhálózati csatornák vagy mesterséges tavak létesítése. Víznívó alatti szedimentek tömeges kitermelé­sére mind ez ideig általában serleges kotróberen­dezéseket, például vederlétrás úszóbaggereket alkalmaztak. Ezek, mint ismeretes, nagyszámú mozgó alkatrészt tartalmazó súlyos berendezések, amelyeknek mind befektetési, mind pedig üzemi költségei viszonylag nagyok. Kavics es hasonló szemnagyságú laza hordalékoknak viszonylag kis mélységekből való kitermelésére alkalmasak ugyan, nem használhatók azonban egészen finom szemcséjű laza üledékek, például kvarcos homo­kok és érctartalmú hordalékok víznívó alóli tö­meges és gazdaságos kitermelésére. Ennek oka, hogy egyrészt az ilyen hordalékok nagy koptató hatása miatt az ismert berendezések mozgó alkat­részei idő előtt tönkremennek, másrészt nagyobb mélységekből való kitermelés esetén a szállított anyag emelés közben kimosódik és ezért a szál­lítási hatásfok gyakorlatilag használhatatlan ér­tékre zsugorodik. Nyilvánvaló továbbá, hogy az ilyen berendezések éppen nagy súlyuk és műkö­dési elvük miatt csak korlátolt mélységekig hasz­nálhatók, jóllehet számos esetben éppen a mé­lyebben fekvő szedimentek gazdaságos kiterme­lése bírna jelentőséggel. E nehézségek kiküszöbölése végett javasolták már az önmagában ismert mammutszivattyúnak úgynevezett öblítőcsövekkel való kombinációját. E javaslat értelmében a sűrített levegővel mű­ködtetett mammutszivattyú az öblítőcsöveken át kiáramló túlnyomásos levegővel vagy vízzel szusz­penzióba hozott zagyot szállít, amelyet azután a vízfelszín fölött készleteznek vagy elszállítanak. A javaslat szerinti berendezésnek a sűrített le­vegőt a zagyhoz juttató keverőfeje azonban, köz­vetlenül a vízbe torkollik, úgyhogy a keverőfejbe lépő sűrített levegő egy része a keverőfej tor­kolatán át megszökhetik , és ezzel érzékenyen csökkenteni a berendezés, illetőleg a zagyszállítás hatásfokát. A keverőfej továbbá rézsútosan be­felé és felfelé irányuló terelőlapokkal van el­látva, amelyek a szállítás irányában egyre szű­külő áramlási keresztmetszetet szabnak meg. Ez az elrendezés lényegesen megnöveli a súrlódási veszteségeket és ezzel a zagyszállítás hatásfokát tovább csökkenti. Nehézséget okoz az is, hogy az öblítőcsövek a keverőfej alá nyúlnak, kiömlő nyílásuk ugyanekkor lefelé irányul. Az öblítő­csövekből kilépő túlnyomásos víz vagy levegő tehát csak lazít és szuszpenziót hoz létre, de nem biztosítja a szuszpenzióba hozott anyagnak a ke­verőfej felé való terelését. így a keverőfej által beszívott zagy koncentrációja szükségképpen vi­szonylag csekély, ami még tovább csökkenti a zagyszállítás hatásfokát. Ehhez járul, hogy a nagy fajsúlyú részlek nagy süllyedési végsebességük folytán ismét lerakódnak, mielőtt a keverőfej szívónyílását elérnék. A keverőfej körül ennek következtében viszonylag hamar felboltozódik a szuszpenzióból ismét kiváló és leülepedő anyag, ami a keverőfej elzáródását okozza, Äz egyértel­mű a zagyszállítás; megszűnésével. A találmány célja fenti nehézségek kiküszöbö­lése és, oly berendezés létesítése, amely viszony­lag nagy töménységű zagyot jó hatásfokkal és az elzáródás veszélye nélkül folyamatosan szállít. Elméleti meggondolások és üzemi kísérletek clap­ján kitűnt, hogy ez viszonylag egyszerű eszkö­zökkel elérhető, ha egyrészt gondoskodunk a ke­verőfejbe lépő levegő szökésének megakadályo­zásáról, másrészt öblítőcsövekként oly jövesztő­csöveket alkalmazunk, amelyek a zagyot nemcsak szuszpenzióba hozzák, hanem egyúttal a keverő­fej felé terelik, vagyis a szuszpenzióba hozott szediment újbóli kiválását és leülepedését meg­gátolják. Az előbbi feltételt teljesíthetjük, ha a keverőfejhez a szállítás irányával ellentétes irány­ban bővülő keresztmetszetű szívócsonkot csatla­koztatunk. Az utóbbi feltétel teljesítése végett a

Next

/
Oldalképek
Tartalom