148166. lajstromszámú szabadalom • Berendezés műanyagból készült, alakos szalagok folyamatos előállítására

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.166. SZÄM 7. c. 1—6. OSZTÁLY — AO-222. ALAPSZÁM Berendezés műanyagból készült, alakos szalagok folyamatos előállítására Acoplast Kunststoff-Verarbeitung G. m. b. II., Andernach/Rhein Feltaláló: Caspersen Gerdt, mérnök, Andernach A bejelentés napja: 1960. január 27. A találmány műanyagból, főleg szálasanyaggal megerősített, telítetlen poliesztergyantából készí­tett, alakos szalagok folyamatos előállítására vo­natkozik. Szálasanyagként előnyösen használha­tunk vékony üvegszálakból készült szövetet vagy gyékényt. A találmány szerinti berendezésnél a kívánt forma kialakítása a szalag utólagos felhasználásá­nak felel meg. Ha pl. építési célokat szolgáló hullámlemezeket akarunk a műanyag szalagok­ból készíteni, akkor ezeket a szalagokat hossz­irányú vagy keresztirányú hullámokkal kell ellát­ni. A hosszirányban hullámozott szalagokat eddig pl. úgy készítették, hogy a szalagot megfelelően megterhelve a kívánt alakú, hosszirányú hullá­mokkal ellátott alakítópályán húzták át. Kereszt­ben hullámozott szalag készítése végett egymás­sal szemben forgó görgőket használnak, melyek között a szalagot át kell vezetni. A görgők meg­felelő alakos keresztmetszete elvégzi a szalag hul­lámosítását. Ez azt jelenti, hogy a hosszirányú és keresztirányú hullámozás céljaira egymástól lé­nyegesen eltérő berendezések készítése és hasz­nálata volt szükséges. A találmány célja oly berendezés létesítése, amely egyszerű és gyors átalakítás révén lehető­vé teszi mind a hosszirányú, mind pedig a ke­resztirányú hullámozást. Az új berendezés legfontosabb jellemzője az, hogy az alakításra használt helyen ahol az alakí­tandó szalagra alulról és felülről egyidejűleg ha­tást gyakorló szervek vannak, az alsó alakító szervek tartója mozgó vázakból összeállított pá­lyából áll és az alakító szervek a készítendő hul­lámozás szerint kialakított egyenlő nagy lemezek­ből állnak, melyek oldható kötéssel kapcsolód­nak a mozgó vázakkal. A találmány előnyös ki­alakításánál a mozgó vázak és az alakos lemezek négyzetes kialakításúak, miáltal lehetővé válik a hossz- és kereszthullámok készítésére ugyanazon szerszámokat (lemezeket) használni, mely célból a lemezek egyszerűen derékszögben megfordítan­dók. A kívánt hullámozással ellátott lemezeket tartó vázakat az alakító terület bejárása után vissza­visszük a pálya kezdetére, mely célból . ezeket a vázakat felső pályájukról lesüllyesztjük és az­után egy lejjebb levő pályán mozgatjuk visszafelé. Az alsó pálya végén a vázakat természetesen fel kell emelni. Keresztirányú hullámozás céljaira felső alakító szerszámként egyes különálló rudakat használunk, amelyek az alakító munkaterület elején az alsó lemezek hullámvölgyeibe mélyednek éspedig min­dig a legelői levő váznál. Az alakító szakasz végén a felső rudakat természetesen fel kell emelni. Fontos azonban, hogy az alsó alakító lemezek domború részeinél is kifejtsünk bizonyos nyo­mást, mely célból az alakító rudakat görgőkön vezetett végnélküli feszítőszalagra helyezzük, melynek alsó ága az alsó alakítórudak alatt halad el. Ez a rúd-rendszer a feszítőszalaggal együtt elő­nyösen egyetlen egységes egészet alkot, amelyet a melegítő kamrába lehet behelyezni és onnan kiszerelni, hogy azt másik szerkezeti egységgel helyettesítsük, pl. hosszirányú hullámozás végett. Ha az a szándékunk, hogy ilyen rendszerrel egy és ugyanazon kiemelő és behelyező szervek fel­használásával hosszirányú hullámozást létesítsünk, akkor a felső alakító szerveket lapos rudak alak­jában készítjük, amelyek lent az alsó alakító esz­közöknek megfelelő hosszirányú hullámozással vannak ellátva. Ilyen módon az alsó és felső alakító szervek egymásba illenek. Ha a berende­zést keresztirányú hullámozásról hosszirányú hul­lámok készítésére akarjuk átállítani, akkor egy­szerűen csak az alsó alakító szerveket kell a moz­gó vázakon 90°-kal elfordítani és a felső, eddig keresztirányban használt rudakat kell az említett lapos rudakra kicserélni. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a két hullámozásnál a kívánt formák egymással azonosak. Természetes, hogy az alakítószerszámok megfe­lelő kiképzése révén bárminő hullámozott kereszt­metszet előállítható, lehet pl. a találmány szerinti berendezéssel derékszögű vagy trapéz alakú hul­lámokat készíteni. Hosszirányú hullámozás céljaira lehet a felső

Next

/
Oldalképek
Tartalom