148165. lajstromszámú szabadalom • Pótfűtőtest

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.165. SZÁM 36. a. 13—15. OSZTÁLY — AA~428. ALAPSZÁM Pótfűtőtest Ádám Lajos bádogos kisiparos, Ózd A bejelentés napja: 1959. december 7. A találmány fűtőkályhák, esetleg tűzhelyek füstcsöveihez csatlakoztatható, az azokat elhagyó füstgázok hőtartalmát hasznosító pótfűtőtestre vo­natkozik. > Az ilyen célra szerkesztett ismert pótfűtőtestek hibája, hogy hőátadó felületeik vagy egyáltalán nem, vagy csak igen körülményesen tisztíthatók, vagy amelyeknek a tisztítási lehetőség biztosítva van, azok túl bonyolultak, helyszükségletük nagy, drágák, továbbá hőhasznosításuk rossz. Az ismert hasoncélú berendezések közös hátránya, hogy nem szabályozhatók a kellő finomsággal úgy vagy csak átzárhatók a pótfűtést szolgáló felületek vagy ha­tásossá tehetők. E két határeset közötti szabályo­zással azonban nem nyújtanak lehetőséget. A találmány szerinti pótfűtőtest révén a felso­rolt hátrányok elkerülhetők, mert amellett, hogy egyszerű, olcsó szerkezet, mégis lehetőség van a finom szabályozásra és a tisztítása is könnyűszer­rel eszközölhető. A találmány szerinti pótfűtőtest egy példakénti kiviteli alakját a csatolt rajzmelléklet ábrái szem­léletűt, amelyek alapján az alábbiakban található a részetes ismertetés. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti berendezést elöl­nézetben mutatja, míg a 2. ábra a fedőrész nélküli pótfűtőtest felülnéze­te. A pótfűtőtest tulajdonképpeni hőhasznosító ré­sze az —4— alsó és —3— felső elosztódobból és az ezek közé iktatott —1— főcsőből, valamint —2— segédcsövekből áll. A —4— alsó elosztódob­ba vagy arra szoruló illesztéssel lenyomható —6— alsó fedélhez erősített —8— csőbe torkollik a —9— csőcsonk, amelynek révén a fűtőeszközhöz csatlakoztatható a pótfűtőtest. A —8— cső a —9— csőcsonkon túl nyúlik lefelé és e túlnyúló csősza­kaszhoz van erősítve a pótfűtőtest —12— lábazata. A —8— csövet alulról a —10— sapka zárja le, mely a —8— csőre esetleg csőbe szorosan illesz­kedik vagy ahhoz rögzíthető. A —3—• felső elosztódobot az ebbe vagy erre szorosan illesztett —5— fedőrész zárja le s ehhez van erősítve a —7— csőcsonk, amelyhez a ké­ménybe vezető cső csatlakoztatható. A —4— alsó és —3— felső elosztódob közé van­nak iktatva a már korábban említett —1— főcső és az ennek környezetében elrendezett tetszőle­ges számú —2— segédcsövek. Az —1— főcső a •—2— segédcsöveknél nagyobb átmérőjű és az el­osztódobokkal egy tengelyű. Az —1— főcsőnek a —3— felső elosztódobba nyíló torkolatában a —11— csappantyú a —14— rudazathoz van erősítve, a rudazat viszont a fel­ső elosztódob fenéklapjához rögzített —13— ken­gyelekkel van megfogva úgy, hogy azokban a —14— rúd — s vele együtt a —11— csappantyú is — a —3— elosztódobon kívül levő —15— fo­gantyú segítségével elforgatható. A —11—• csap­pantyún esetleg ütköző helyezhető el, hogy érzé­kelni lehessen mikor van a csappantyúnak szélső helyzete. A —3— elosztódob —15— fogantyú fe­lőli részén a nyitott és zárt csappantyúhelyzetnek megfelelő jelzés, felírás készíthető. Ha a —2— segédcsőnek fűtőhatásait nem kíván­juk igénybevenni, akkor a —11— csappantyút nyi­tott helyzetbe állítjuk. Ilyen csappantyúállás mel­lett az —1— főcső ellenállása kisebb, mint amit a kisebb átmérőjű —2— segédcsövek, valamint az ezekbe való áramláskor bekövetkező irányel­terelésből származó összellenállás, minek folytán a füstgázok túlnyomó többsége az —1— főcsövön halad kerszitül s így a —2— segédcsövek számot­tevő főhatást nem fejtenek ki. Ha a —2— segédcsövek fűtőhatását is ki akar­juk használni, akkor a —11— csappantyúval el­zárjuk az —1— főcső felső szájnyílását s így a füstgázok a —4— alsó eloísztódofoba irányeltérést szenvednek s a -—2— gegédcsöveken való áthala­dás után a —3— felső elosztódobban újra össze­tömörülnek s a —7—• csőcsonkon keresztül áram­lanak a kémény felé. Az alsó és felső elosztódob­ban a hőátadás szempontjából hasznos turbulencia áll elő, minek folytán — tehát a —11— csappan^ tyú zárt helyzete esetén — nemcsak a —2— se­gédcsövek, hanem az elosztódobok falai iá hatáso­san részt vesznek a hőközlésben. A —11-^- csappantyúnak az ismertetett határ­helyzetei, között bármilyen közbenső helyzete be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom