148159. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piperazinszármazékok előállítására

Megjelent: 1961. március 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.159. SZÄM 12. p. 6—10. OSZTÁLY - WE—212. ALAPSZÁM Eljárás piperazin-származékok előállítására The Wellcome Foundation Limited cég, London (Anglia) Feltalálók: Caldwell Albert Gordon kutatóvegyész, London és Walls Leslie Percy kutatóvegyész, London A bejelentés napja: 1959. szeptember 7. Azt találtuk, hogy az alábbi y \ 'Ri—N N—CO—RL' \ / m általános képletű piperazin-származékok és — amennyiben bázisos vegyületekről van szó — savakkal képezett addíciós sóik tengeri-malacok­kal végzett kísérletek során hatásosaknak bizo­nyultak a Dictyocaulus filaria ellen. A fenti (I) általános képletben az egyes jelek jelentése a következő lehet: R1 egyenes- vagy elágazó szénláncú, előnyösen 1—5 szénatomot tartalmazó alkilcsoportot, vagy pedig olyan alkoxi-karbonil-csoportot jelent, amelyben az alkoxi-csoport egyenes- vagy elágazó szénláncú és előnyösen 1—5 szénatomot tartalmaz; R2 valamely egyenes- vagy elágazó szénláncú, előnyösen 2—10 szénatomot tartalmazó halogén­alkil-csoportot jelent. A jelen találmány tárgyát tehát a fenti (I) ál­talános képletű piperazin-származékok és — amennyiben bázisos vegyületekről van szó — savakkal képezett addíciós sóik előállítására szol­gáló eljárás képezi. A találmány szerinti eljárás különösen előnyös megvalósítási módja esetében az előállításra ke­rülő vegyület N-3-klórpropionil-N'-metilpiperazin. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása a találmány értelmében az ilyen jellegű szárma­zékok előállítására önmagukban már ismert szin­tézis-utakon történhet. így célszerű előállítási módjuk a megfelelő N-alkil- vagy N-alkoxi-kar­bonil-piperazin valamely e célra alkalmas acilező­szerrel, pl. savkloriddal vagy savanhidriddel tör­ténő acilezése; ezt a reakciót oldószerben, pl. acetonban vagy benzolban, célszerűen valamely savlekötőszer jelenlétében folytathatjuk le, sav­lekötőszerként pl. valamely alkalikus kémhatású só, mint nátriumkarbonát,- vagy pedig magának az N-alkil-, ill. N-alkoxi-karbonil-piperazinnak a feleslege szolgálhat. A találmány szerinti eljárás olyan termékeit, amelyek általános képletében R' alkilcsoportot jelent, célszerűbb nem szabad bázis, hanem savval képezett addíciós só, mint pl. hidroklorid alakjában elkülöníteni az előállí­tás során kapott reakcióelegyből. A találmány szerinti eljárással előállított vegyü­letek gyógyászati alkalmazása a gyógyszerészei­ben jó ismert módszerekkel elkészített különféle gyógyszerkészítmények alakjában történhet. Az orális alkalmazásra szánt készítményekben e vegyületek finom por vagy szemcsék alakjában alkalmazhatók és hígító-, diszpergáló- vagy felü­letaktív szereket is tartalmazhatnak; beadásuk vízben vagy szirupban eloszlatott alakban is tör­ténhet, továbbá száraz állapotban kapszulákban vagy ostya-tokokban, vagy nem-vizes szuszpen­zióban, esetleg valamely szuszpendálószer hozzá­adásával; tablettákban, esetleg kötő- vagy kenő­anyagok hozzáadásával; vízben, szirupban vagy olajban, vagy esetleg víz-olaj emulziókban szusz­pendálva, amikor is e szuszpenziókhoz ízesítő-, tartósító-, szuszpendáló-, sűrítő- és/vagy emulgáló­szereket is adhatunk. A hatóanyagot tartalmazó szemcsék vagy tabletták bevonattal is elláthatók. Parenterális alkalmazásra szolgáló készítmények esetében vizes vagy-nem-vizes injekció-oldatokat készíthetünk a találmány szerinti eljárással elő­állított vegyületekből, ezek az oldatok oxidáció­gátló-, tompító- és bakteriosztatikus szereket, a viszonylag oldhatatlan vegyületeket szolubilizáló szereket, valamint olyan oldott anyagokat is tar­talmazhatnak, amelyek a hatóanyag oldatát a vér­rel izotóniássá teszik; készíthetünk továbbá ilyen célra vizes vagy nem-vizes szuszpenziókat is, amelyek szuszpendáló- vagy sűrítőszereket is tar­talmazhatnak. Az injekció-oldatok közvetlenül a felhasználás előtt is elkészíthetők, steril tablet­tákból, pirulákból vagy szemcsézett készítmények­ből, amelyek hígító-, diszpergáló- és felületaktív szereket, valamint kötő- és kenőanyagokat is tar­talmazhatnak. Külsőleges alkalmazásra kenőcsöket is készít­hetünk ezekből a vegyületekből, zsíros vagy víz­zel keverhető kenőcs-alapanyagba való bekebele-

Next

/
Oldalképek
Tartalom