148157. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolinszármazékok előállítására
Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.157. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — WE—199. ALAPSZÁM Eljárás kinolin-származékok előállítására The Wellcome Foundation Limited, London Feltalálók: Walls Leslie Percy kutatóvegyész és Caldwell Albert Gordon kutatóvegyész, londoni lakosok A bejelentés napja: 1959. március 31. Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1958. március 31. A jelen találmány kinolin-származékok tökéletesített előállítási eljárásra vonatkozik. Azt találtuk, hogy az alábbi általános képletű kinolin-származékok protozoaellenes hatást mutatnak. Különösen hatásosak voltak ezek a vegyületek az állatkísérletek során az emberekre is fertőző Leishmania-fajú protozoák ellen. A fenti (I) képletben R! és R 2 jelentése azonos vagy különböző lehet, mégpedig hidroxilcsoport vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkoxicsoport, R2 hidrogén is lehet; R 3 olyan alkilcsoportot jelent, amely 2—5 szénatomot tartalmaz és a piperazin-gyűrűvel nemi szomszédos szénatomok legalább egyikén hidroxilcsoporttal van helyettesítve; X pedig 2—8 szénatomot tartalmazó egyenes vagy elágazó alifás szénhidrogénláncot jelent. A jelen találmány tárgyát tehát elsősorban az (I) általános képletű kinolin-származékoknak és ezek savakkal képezett addíciós sóinak az előállítása képezi. A jelen találmány szerinti vegyületek bármely erre alkalmas szintetikus úton előállíthatók. Azok az (I) átalános képletű vegyületek, amelyek képletében R1 vagy R 2 hidroxilcsoportot jelent, előnyösen a megfelelő alkoxi-vegyület savas hidrolízise útján állíthatók elő. Azok a vegyületek, amelyek képletében R1 alkoxicsoportot, R 2 pedig hidrogént vagy alkoxicsoportot jelent, négy részből épülnek fel: molekulájuk egy 8-kinolilaminocsoportból, egy alkilénláncból, egy piperazingyűrűből és egy oxialkilcsoportból áll. Ezek a vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy az említett csoportokat ill. molekularészeket a megfelelő aminők és alkilezőszerek közötti egymásutáni kondenzációs reakciókkal összekapcsoljuk egymással. Az alkalmazandó alkilezőszerek a megfelelő alkilénlánc vagy az oxialkilcsoport halogénatomot vagy valamely reakcióképes csoportot, mint alkánszulfoniloxi- (pl. metánszulíoniloxi-), aralkánszulfoniloxi- (pl. benzilszulfoniloxi) vagy arilszulfoniloxi- (pl. p-toluolszulfoniloxi-) csoportot tartalmazó származékai, valamint az oxialkilcsoport alkilező reakciók végrehajtására alkalmas származékai, pl. a gyűrűben két vagy három szénatomot tartalmazó alkilénoxidok is lehetnek. A jelen találmány értelmében a végső kondenzációs reakció a molekula oldalláncában szereplő három, nitrogénatom bármelyikénél történhet. így pl. a következő módokon járhatunk el: a) valamely 8-piperazinoalkilaminokinolint kondenzálhatunk valamely olyan alkilezőszerrel, amely egy oxialkilcsoport származéka; b) valamely N-oxialkilpiperazint kondenzálhatunk olyan alkilezőszerrel, amely valamely 8-alkilaminokinolin származéka; vagy c) valamely 8-aminokinolint kondenzálhatunk olyan alkilezőszerrel, amely valamely N-alki-N'-oxialkilpiperazin származéka. Az (I) általános képletű vegyületeknek és ezek savakkal képezett addíciós sóinak az előállítási eljárása tehát a találmány értelmében a következő lehet: 1. az olyan (I) általános képletű vegyületet, amelyben R1 vagy R 2 hidroxilcsoport, a megfelelő aíkoxivegyület savas hidrolízise útján állítjuk elő; 2. az olyan (I) általános képletű vegyületet, amelyben R' alkoxicsoport, R2 pedig hidrogénatom vagy alkoxicsoport, az alábbi vegyületek közötti kondenzációs reakció útján állítjuk elő:
