148103. lajstromszámú szabadalom • Eljárás impregnáló gyanta oldat előállítására

Megjelent: 1961. március lt>. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.103 SZÁM 39. c. OSZTÁLY — KA—805. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás impregnáló gyanta óidat előállítására Kábel- és Műanyaggyár, Budapest Feltaláló: Iring Rezsőné vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1959. február 9. Az elektromos iparban alkalmazott rétegelt műanyaglemezekkel szembeni leglényegesebb követelmények a kiváló elektromos tulajdonságok, csekély vízfelvétel és gyakran a trópusi klímaállóság. A fent megjelölt rétegelt lemezek előállítására impregnáló anyagként széles körben alkalmazzák a fenol, illetve krezol formaldehid gyantákat különböző formában. Ezeket a gyantákat erre a célra olyan sajátságaik teszik alkalmassá, mint pl. kiváló elektromos tulajdonságok, csekély vízfelvétel, jó hőállóság, stb. A fenol, illetve krezol formaldehid gyanták azonban nem felelnek meg az említett stancolhatósági követelményeknek, rendkívül rideg, törékeny voltuk miatt. Ezt a hátrányt súlyosbítja még, hogy az elektromos iparban alkalmazott jó minőségű fenolfíber szigetelő lemezek gyantatartalma magas, s az említett hátrány így fokozottabban jelentkezik. A probléma megoldására a fenol formaldehid impregnáló lakkokat „lágyítani szokták, amelynek egyik módja — sok egyéb között — a különböző műanyagok társítása, amely német szabadalom alapján ismeretes, pl. a présanyagok előállítására. Ugyancsak ezzel a problémával foglalkozik a 865 972 sz. német szabadalom is, amely telítetlen polimerizálható szénhidrogén elegyet, vagy polimerizátumot használ fel fenol gymták módosítására, amit később lakk bevonatként alkalmaz. Meg kell itt említeni, hogy az általunk bejelentett eljárás elvileg különbözik a 865 972 számú nyugatnémet szabadalomtól, amely a fenol gyantát előbb éterezéssel apoláros oldószerben oldhatóvá teszi, s ezt a gyantát társítja polimerizálható olefinekkel, vagy ezek polimerizátumaival. Tehát a kiindulási termék a 865 972 számú szabadalom szerint nem tiszta fenol, vagy krezol, hanem módosított gyanta. Jelen találmány szerinti eljárás lényege, módosítatlan fenol formaldehid gyanta „lágyítása" vinij polimerekkel. Az eljárás két módon valósítható meg: 1. Az alkalmazott vinil polimert oldjuk a fenol lakk előállításához használatos poláros oldószerben (általában den. szeszben) és ehhez az oldathoz adjuk a fenol, illetve krezol formaldehid gyantát, így egy homogén oldatot nyerünk, amelyben egymás mellett található a vinil polimer, s a rezol gyanta, amelyek később kikeményedés közben kémiailag reagálnak. 2. A másik eljárási mód szerint felhasználandó vinil polimert nem oldószerrel adjuk a fenol formaldehid gyantához, hanem a fenol formaldehid gyanta kiindulási komponenseihez adagoljuk. Ez szintén két módon történhet: x a) A fenolt, vagy krezolt betápláljuk, a gyantafőző üstbe felmelegítjük 80—140°-ra, s keverés mellett hozzáadjuk a szükséges polimer mennyiséget, majd az elegyet visszafutjuk 30—60°-ra, hozzáadagoljuk a további gyantaképző komponenseket, (formaldehid katalizátor) s az adott receptura szerint elkészítjük a rezol gyantát. b) A gyantafőző üstbe betápláljuk a rezol gyantához szükséges alapanyagokat (fenol, vagy krezol formaldehid katalizátor) majd ezután keverés mellett hozzáadjuk a szükséges vinilpolimert. Ezután a receptura szerint elkészítjük a rezolgyantát, amit oldatban, vagy oldószer mentesen is fel lehet használni. A módosításra legelőnyösebben használhatók a vinilészterek és éterek, acetálok. Az acetálok között különösen alkalmas a polivinil butirál. Az eljárás szerinti módosítással olyan tulajdonság komplexumot nyerünk, amely tiszta bakelit típusú műanyaggal nem érhető el. Az elektromos tulajdonságok és vízállóság megtartása, sőt csekély javulása mellett rugalmas stancolható rétegelt lemezt nyerünk. A polivinil vegyület mennyisége a fenolgyártásra számítva 100 : 1-től 100 : 30-dg terjed.